Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

Jelentős iparral rendelkező városok a budapesti agglomerációban Budapest ne csak országos, hanem nemzetközi pénzügyi központtá váljék. Szembesülni kell a ténnyel, hogy Budapest térségének gazdasági potenciálja, bankrendszerének tőkeereje nagyságrendekkel marad el a nyugat-európai pénzügyi központokétól (Bellon E. 1998). A kiskereskedelem modernizálódása Budapesten indult meg: 1995-ben nyitották az első igazi bevásárlóközpontot. 1990 és 1998 között 340 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont, hipermarket, megabolt épült meg, és még ugyanennyi van a tervezés vagy a kivitelezés folyamatában. Budapest még közel sem „telt meg" bevásárlóközpontokkal, a lakossági fogyasztás növekedéséből fakadóan — a tervezők számításai szerint — még évi kb, 40 ezer négyzetméterrel kellene bővíteni a kiskereskedelmi bevásárlófclületet. Budapest — más európai nagyvárosokhoz hasonlóan — vásárvárossá vált, s nemcsak a magyar budapesti és vidéki lakosságot, hanem a környező országok turistáit is ide vonzza (Baross, 1999). Az idegenforgalom (vendégéjszakák, bevétel alapján) közel 40 százaléka koncentrálódik a fővárosban: 1998-ban közel annyi turista fordult meg Budapesten, mint amennyi a fővárosi lakosok száma. A pihenni, szórakozni, gyógyulni, bevásárolni vágyók vagy éppen üzleti vagy szakmai célokból Magyarországra érkező turisták általában megállnak Budapesten, akkor is, ha nem Budapest az úticéljuk. Budapest a magyar turizmus növekvő jelentőségű központja. A sugarasan kiépült közlekedési hálózat Budapestet már kezdettől fogva a modern közlekedés központjává avatta. Nemzetközi közlekedési csomópont szerepét az épülő autópályák erősíteni fogják. A távközlési és információs ágazat fejlesztésében egyrészt örvendetesen csökkentek az ellátottságbeli különbségek a főváros és a vidék között, másrészt azonban Budapest maradt a speciális szolgáltatások kiemelt központja (a mobilkommunikációs rendszerek, a számítástechnikai alapú informatikai rendszerek, az elektronikus média területén). Budapest pályázik nemcsak a ma-