Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

GERŐ ANDRÁS—ENYEDI GYÖRGY—LENGYEL LÁSZLÓ — EKLER DEZSŐ Budapest fővárossá fejlesztésének kezdetei — a versenytársak és a regionális szerepkör

ábóT például rengetegen jöttek Magyarországra — kénytelenek a magyar társadalom idegvégződéseihez csatlakozni, mert különben nem tudnának megélni. Lengyel: Én nem egészen így látom, mert elég jól ismerem ezeket a nyugati menedzsereket. Elképesztőek, különösen a britek, de az amerikaiak is. Ha most elmennél abba a budapesti francia kisvendéglőbe a VI. kerület közepén, tele lenne amerikaiakkal vag)' a britekkel, noha az a leglepusztultabb része a kerületnek. A nyugatiak hirtelen felfedezték azt a Budapestet, amely fogyasztási szempontból jellemzően a századfordulót vagy a harmincas évek Budapestjét képviseli. Ezt járják, ez a világuk. Épp ezeket a kiskocsmákat keresik, pedig megengedhetnék maguknak az exkluzív helyeket is. Az életvitelük persze egészen más. Ők azok, akik polgárházakat vesznek a belvárosban, és felújítják őket. Ilyen gyönyörűen felújított ház például a Pollack Mihály téri. A kutyapiszkot félrerugdalva is a kis belső villákat keresik, és akár a VIII. kerületbe is bemennek. Ami fantasztikus, sose hittem volna. De sokkal jobban vonzódnak ezekhez a részekhez, ugyanis menedzser lakótelepet látnak eleget otthon is. Szegregáció és gettósodás Gerő: Ez már a jövővel való játék, de van egy másik lehetőség is, amelyre te utaltál az egyik megjegyzéseddel, és ez már a jelen problémája: a ma is létező gettósodás a városban, vagyis a cigányság szegregációja. Tudjuk, hogy kezdenek többé-kevésbé kompakt vagy kompaktnak tekinthető tömbök kialakulni, ahol szegénységreprodukció folyik. A VIII. kerületben, a IX. kerületiben, sőt a VI. kerületben is. Mit gondoltok, a jövő Budapestjén elképzelhető-e egy „Harlem"? A Harlem persze ma már nem ugyanaz, mint ami volt, de metaforaként olyan lakóterület értendő rajta, amely etnikailag és a szegénység által szegregált. Ha igen, akkor hogyan tud a város ezzel együtt élni? Milyen stratégiák lehetségesek ennek a folyamatnak a megbontására? Enyedi: A legnagyobb baj az, hogy a társadalomban nem egyszerűen a szegények, hanem a kirekesztetlek halmozódnak fel, és a visszavezetésükre a városi társadalomba nincs recept. Az egész világ ezzel kínlódik, a gazdag városok is. A Harlem-hasonlattal talán azért vagyok óvatos, mert egyfelől a szegény rétegek a fizikailag is leromlott belső negyedekbe áramlottak, ahogy, mondjuk, New York-ban annak idején, de ezek a részek sokkal na-