Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

TOSICS IVÁN Lakáspolitika — szociális várospolitika

ben. A város fejlődésének jelenlegi szakaszában a lehetőségként adódó nagyon pozitív jövőkép-elemek (az EU új keleti hídfőállása, geopolitikailag stratégiai helyzetű, az európai autópályák metszéspontjában lévő, a közép-európai térség központjaként dinamikus fejlődés előtt álló város) ugyanis állandóan szembekerülnek, ütköznek a mai városfejlődés olyan negatív elemeivel, minta dinamikus társadalmi csoportok városkörnyékre költözése, a városrészek közti társadalmi szakadék szélesedése, a szociális problémák súlyosbodása, egyes városrészek fokozódó gettósodása. A Koncepció készítői szerint tehát elkerülhetetlen a szociálpolitika problémáinak hangsúlyos felvetése. Elengedhetetlen, hogy a távlati városfejlesztés kérdései is tárgyalják, mert átgondolt városi stratégia hiányában tovább súlyosbodó térbeli-társadalmi krízisekkel kell számolni, amelyek — amellett, hogy önmagukban is egyre nehezebben kezelhetők — a Koncepció egyéb céljainak megvalósítását is akadályozhatják. A város szociális helyzete és a szociális ellátás rendszere Budapest lakosságának szociális helyzete, az átlagokat tekintve, viszonylag kedvező a vidékhez képest. Óriási különbségek alakultak ki azonban a kerületek között, és éppen ott nincs elegendő anyagi fedezet a szociális rendszer működtetésére, ahol a legnagyobbak az ez irányú igények. • A legjobb és a legrosszabb kerületek lakosságának átlagéletkora között hat év a különbség: míg a II. kerület lakossága Belgium, addig a X. kerület lakossága Szíria mutatójával áll azonos szinten; • A lakosságszámhoz viszonyítva rendszeres szociális segélyben . részesülők arányát tekintve háromszoros, a munkanélküli jövedelempótló támogatásában részesülők arányát tekintve négyszeres a különbség a „jobb" és a „rosszabb" kerületek csoportja között; • A lakáshelyzetben lévő különbséget jelzi, hogy a nem komfortos lakások aránya