Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

ERŐ ZOLTÁN A városmegújítás lehetőségei

dését, de a fennmaradó területek még okozhatnak nehézségeket a város jövőbeli fejlődése során. A megújulás elmaradásának legnagyobb veszélye, hogy a szlömterületek tovább koncentrálódnak, kezelhetetlenné válnak. Ez már a város vonzerejét, gazdasági szerepvállaló képességét is csökkenti. A belső városrészek nemcsak lakóterületek; a főváros igazgatási intézményei, fő kereskedelmi területei, idegenforgalmi célterületei is itt helyezkednek el, építészeti örökségének legértékesebb elemei, együttesei is itt találhatók. Nem lenne szerencsés a területet az amerikai városfejlődésből ismert példák módjára „inner-city problem"-ként sorsára hagyni... Budapest esetében a városmegújítási törekvéseknek egy másik, kevésbé ismert, de legalább ennyire összetett kérdést is kezelniük kell. Ez az ún. átmeneti zóna, a korábbi városperem ipari területeinek átalakulási folyamata. Az iparszerkezet erőteljes átalakulása számos ipari funkció megszűnését hozta magával, így ma egy jelentős kiterjedésű alulhasznosított területsáv ékelődik a városszövetbe, miközben kedvező városszerkezeti pozíciója sokkal intenzívebb hasznosításra is alkalmassá tehetné. E területsávon is találhatók igen rossz adottságú lakóterületek, a jellemző azonban a felhagyott ipar. Mivel sok esetben nemcsak funkció- vagy technológiaváltásról, hanem a vállalatok teljes megszűnéséről is szó van, a területek rendezetlen tulajdonviszonyai is ellehetetlenítik a fejlesztéseket. E területek megújulása sem várható a spontán fejlődés keretei között, így a jövőkép megfogalmazása, a területelőkészítés, a környezeti károk elhárítása a közszereplők aktív részvételét teszi szükségessé. A városi funkciók kérdései A városfejlesztési program egyértelműen a kompakt város megőrzését tekinti céljának. Miközben a spontán fejlődés a legkisebb ellenállás irányában haladva a szuburbanizáció révén reméli kielégíteni azt a keresletet, amelyre a történeti városmag funkcionális alkalmatlansága vagy minősége miatt nem képes kínálatot nyújtani, jól láthatók a megoldhatatlan pontok is. Bár a budapesti szuburbanizáció léptéke nem hasonlítható össze a 21. század legsúlyosabb problémájaként clőrejelzctt világje-