Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

A fővárosban igen erős a zöldmezős ipari-kereskedelmi, szolgáltató területek iránti kereslet; A nag>' kereskedelmi központok környékén tapasztalható az erőteljesebb ingatlankereslet. A főváros vállalható és kialakítandó gatlanpiaci szerepei: Kiegyensúlyozás: az agglomeráció és a főváros közti versenynek a kooperáció felé való elmozdítása, legalábbis az ingatlanpiac bizonyos szektoraiban (logisztika, zöldmezős ipar, lakás, rekreációs területek) ; A hiányos kínálat bővítését ingatlanpiaci beavatkozásokkal is támogatni kell (lakásépítési területek előkészítése, irodapiac befolyásolása, a központok felé terelése); Dinamizálás, a pozitív folyamatok erősítése (az észak-déli ikervárosok hídjainak fejlesztése); A rehabilitáció fokozott támogatásával a leromlott lakások piacának alakítása, az elővásárlás, visszavásárlás bevezetése, a romeltakarítás beindítása; A térszerkezctalakítás irányított támogatása az infrastruktúrafejlesztésekkel; A fentiek megvalósítása érdekében a piac figyelemmel kísérése (értéktérkép készítése, monitoring). A zöldfelületi rendszer mint a térszerkezet tagolásának egyik eszköze Budapest zöldfelületi rendszere, a rendkívül kedvező táji adottságok ellenére, mind struktúráját, mind nagyságát illetően rosszabb helyzetben van, mint Európa hasonló nagyságrendű világvárosainak többsége. A zöld területek hiánya, kedvezőtlen elhelyezkedése és folyamatos pusztulása nagymértékben lerontotta a város klimatikus és környezeti állapotát. Gyorsul a városkép szétesése, egyre korlátozottabbak a városon belüli zöldterületi szabadidős lehetőségek. A rendszerváltást követő tulajdonrendezés, a külterületi földek magántulajdonba kerülése, a területhasználattal kapcsolatos érdekek változása, a gazdaság átalakulása, dinamizálódása, ezzel együtt a zöldmezős beruházásra alkalmas területek iránti valós és spekulatív kereslet megjelenése új helyzetet teremtett a területfelhasználásban. Budapesten és az agglomeráció magjában az egyébként is drámai helyzetű zöldövezeti rendszert a kaotikus településhálózati fejlődés nagymértékben elpusztította, és egyre inkább mozaikos, szigetszerű zárványokká silányította, olyannyira, hogy az