Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

már súlyosan veszélyezteti az egész térség fenntartható fejlődését, és rontja a harmonikus településfejlesztés esélyeit. Koncepcionálisan megengedhetetlen — egyedi igények alapján — a beépítésre szánt területek indokolatlan növelése az agglomeráció és a főváros területén. A város zöldfelületi rendszerének fejlesztési céljai: ' A sárii, összefüggően beépített területek irányított és korlátozott, ökológiai feltételekhez kötött növekedése; • // települések összenövésének megakadályozása, a köztes mező- és erdőgazdasági „zöldterületek'' ökológiai célú hasznosulásának prioritása; • A környezetminőség, az egészség- és életminőség feltételének kiegyensúlyozott javítása; • A települések sajátos karakterének megőrzése, védelme, a városkép, tájkép javítása; • A fejlesztők, beruházók szándékainak átirányítása a települési területek újrahasznosítására; • A közhasználatú rekreációs lehetőségek javítása. Megváltoztathatatlanul meg kell őrizni és további elemekkel bővítve ki kell alakítani a térséget átszövő zöldhálózati rendszert a városon belül és a városkörnyéki térségekben. A városszerkezet tagolása és a környezetjavító hatás szempontjából stratégiai jelentőségű zöldterületek és zöldfelületek lehatárolásával alakítandó ki a differenciált zöldövezeti rendszer. Budapest és környéke hosszú távú fenntartható fejlődéséhez, az ökológiai egyensúly megőrzéséhez nélkülözhetetlen a beépített, beépítésre tervezett és a beépítésre nem kerülő területek —ahol -azöldfelületi rendszer mérlegelés nélküli megtartása, fejlesztése szükséges — arányának, térbeli rendjének meghatározása. Budapest fejlesztési koncepciójának alapvető feladata, hogy a hosszabb távú folyamatok feltérképezése alapján meghatározza a város fizikai és társadalmi környezete számára elfogadható keresleti elemeket. Azzal, hogy a város bizonyos értékek, fejlesztési célok és közösségi igények mellett elkötelezi magát, elfogadja az ezekkel együtt járó infrastrukturális-intézményi és civilizációs keresletek megjelenését és érvényesítésének igényét. Ez a várospolitika aktív oldala, itt jelennek meg azok a követelmények, azok a jövőképek, amelyek hosszabb-rövidebb távon formálják a várost és társadalmát. Ezzel a kereslettel szemben a főváros településrendezési terve — legutóbb 1998-ban — hosszabb távra meghatározta a kínálatot is. A város műszaki-ökológiai környezetalakításának szabályai — lehetőségek és korlátok térben rendszerezett normái — a fejlesztések számára kínálatként fogalmazzák meg a teret, illetve alakítási, használati lehetőségeit. A város fejlesztési koncepciója aktív eszköz, még akkor is, ha a város szegény. Aktivitása abban rejlik, hogy megjeleníti azokat a víziókat, igényeket, amelyek a közösség által elfogadható vagy kívánatos célok és értékek együtteseként a jövőbeli kereslet főbb elemeit jelenítik meg. A városnak vagy van ehhez saját forrása, vagy nincs. A város saját fejlesztési forrásai (elsődleges eszközök) Budapest jelenlegi feladataihoz képest elenyészők. Természetesen ezen túlmenően is vannak bizonyos eszkö-