Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

hói következtethető a folyamat további jelentős kiszélesedése. A kezelésre vonatkozóan a koncepció javaslatai: • // logisztikai fejlődési folyamat válj01/ diffei en ciálttá és szabályozottá. (Ez csak agglomerációs léptékben kezelhető; Biatorbágy, Törökbálint, Budafok, Soroksár, Dunaharaszti, Vecsés, Fót és a kapcsolódó peremkerületek.) Az MO-ssal is összefüggő, folyamatban lévő szerkezetalakítást — a budapesti szempontok figyelembevételével — a nemzetközi logisztika fogadására alkalmassá kell tenni. Miközben e folyamatok már kibontakozóban vannak, ilyen irányú koordinációs célok még nem fogalmazódtak meg, az együttműködés hiányzik. A folyamatok kezelése-szabályozása nélkül a bevásárlóközpontok, benzinkutak burjánzásához hasonló jelenségek alakulnak ki. A főváros és a déli agglomerációs települések együttműködésével kialakítandó logisztikai fogadósáv szervezett kiépítésének feltételrendszere a tervezés, a területelőkészítés, az út- és infra- struktúrafejlesztés, a szabályozás és a jog, a biztonság és a környezetvédelem eszközeinek összehangolása. Ennek érdekében a fővárosnak támogatnia kell az országos és nemzetközi logisztikai központok fejlesztési stratégiájának kidolgozását a központi régióban. • A logisztika kiterjedésének korlátozottá kell válnia (az agglomeráció és a főváros szektoraiban területi limiteket kell alkalmazni, az újabb fejlesztési zónák létrehozását segítő közlekedési elemek kiépítésének koncepcióját át kell alakítani és szükséges korlátozni). A déli szektor térsége a központi régió fejlődésének legfontosabb, stratégiai jelentőségű „felvonulási" területe, ugyanakkor a területhasználatra vonatkozó alapvető döntések hiánya miatt a zónában a fejlesztés strukturálatlan. A fő hálózatok megfelelő fejlesztése mellett szabályozással kell biztosítani, hogy a fejlesztések ne hozzanak létre előnytelen, folytonos beépülést („strip development") az utak mentén, hanem a fő csomópontok térségében összpontosuljanak. A főváros koordinatív szerepe kiemelkedő, mindenképpen ajánlott a térségi tervezést és koordinációt biztosító logisztikai programiroda felállítása. • A városra Délen rászerveződő elővárosi övezeteket (lakó, zöld, üdülő és logisztika) erőteljesen differenciálttá kell tenni. Szükséges a funkciók túlzott koncentrációjának az elkerülése, a fejlesztések tagoltsága, a természeti és épített környezet védelme, a túlzott környezeti terhelések csökkentése, a térség lakhatóságának biztosítása. A fejlesztések során a zöldövezeti rendszer elemeit szigorú, nem mérlegelhető védelemben kell részesíteni. Az MO-s az autópályák hálózatba szervezésén és a tranzitforgalom levezetésén túl jelentős területfejlesztőhatást is ki fog fejteni, hiszen csomópontjainak tervezett elhelyezése sűrű, ami nagy mértékben növeli a ráfejlesztési lehetőségeket. Fejlesztési szerep szempontjából: a külső vonalvezetés zöldmezős fejlesztési frontot nyit, alapvetően a város határain kívül. Tekintettel arra, hogy Budapest népessége a jövőben várhatóan csökken, a város területi