A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
A Kerepesi úti temető másfél évszázada
került sor, a temető 23. parcellájában, a Kossuth-mauzóleum közelében. Az esemény szervezői, az aktuális politikai érdekeknek megfelelően, gondoskodtak arról, hogy jelen legyen egy néhány ezer főből álló, hivatalból kirendelt „tömeg", a temetésre azonban körülbelül háromszázezer ember jött el, így az a diktatúra elleni csendes tüntetéssé nőtte ki magát, kiváló például szolgálva arra, hogy egy temető lehet az aktuális politikai berendezkedés tükre, maguk a temetések azonban teljesen sohasem, mert ezek menetéből kiküszöbölhctetlenek a spontán megmozdulások. 46 Az 1956-os forradalom idején, majd az azt követő hónapokban összesen 574 elesett került a Kerepesi úti temetőbe. A Kossuth-mauzóleumhoz közeli 21. parcellában, amelyet már a forradalom napjaiban megnyitottak, politikai megkülönböztetés nélkül temették el az utcai harcokban elesetteket — forradalmárokat és a rendszer védelmében harcolókat egyaránt —, valamint a közelben meghalt polgári áldozatokat (utóbbiak számára később a 17/3. parcella egy részét is megnyitották). A kommunista áldozatokat azonban 1958-ban exhumálták, majd a magasabb rangúakat a 13. parcellában temették el, az épülő munkásmozgalmi mauzóleum előtti jobb oldali díszsoron, az alacsonyabb rangú karhatalmistákat pedig az 5. parcellában, a főút felőli oldalon kialakított köröndön, a „Mártírok Sírkertjében", ahová egy év múlva közös emlékszarkofág került (Schall József műve). A21. parcellában tehát — amelyet, a poriadási idő leteltére hivatkozva, a hatóságok 1982-ben sikertelenül próbáltak fel46 Vö. Sipos Péter: Gyászszertartás Budapesten - 1956. október 6., in: »011:3 (1989), 22-23. old. számolni — polgári áldozatok és elesett forradalmárok nyugszanak. Az itteni sírfelirat-együttes volt a rendszerváltás előtt a forradalom egyetlen közterületen található emléke. A parcellát 1989-ben hozták rendbe, és ekkor állították fel a kopjafát is mint az ide tervezett közös emlékmű helyén álló „protoemlékművet". A parcellát 1990-ben hivatalosan kegyhellyé nyilvánították, és ettől kezdve minden évben — november 4-én — állami koszorúzás zajlik itt. 47 Számos jelképes névtáblát is elhelyeztek a valódi sírok között, köztük több „N. N." feliratút, amelyek az ismeretlen áldozatok emlékét örökítik meg. A Fővárosi Tanács 1957-ben megváltoztatta a Fiumei út nevét: a temető főkapuja előtti útvonalat a budapesti pártház — néhány hónappal korábbi — védelmét vezető politikusról, Mező Imréről nevezték el (1990-ben visszakapta előző elnevezését). Szintén a főváros adott utasítást egy a Kerepesi úti temető — hivatalosan immár Mező Imre úti temető — egészét érintő rendezési terv elkészítésére. Döntés született arról, hog)' a Pantheonná nyilvánított temetőben sírhely csak különleges engedéllyel adható ki, valamint hogy a falakon belül semmiféle egyházi szertartás nem végezhető. Az átalakítást a fővárosnak és a Hazafias Népfrontnak közösen kellett irányítania (ezek döntöttek a sírhely-adományozásról is). A parcellák többségét kiürítésre, a meglévő síremlék-együttes nagy részét pedig felszámolásra ítélték, de határozottan figyelmeztettek a kegyeleti szempontok figyelembe vételére. Az 1958-ban elkészített tervek szerint a temető rende47 Boros Géza: Emlékművek '56-nak, Bp.: 1956-os Intézet, 1997: 10. és 88. old.
