A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

„... sírhely csak különleges engedéllyel adható ki..., a falakon belül semmiféle egyházi szertartás nem végezhető. " Az 1959-ben felépült munkásmozgalmi mauzóleum, más néven mártíremlékmű 1960 körül Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár ró'l. Még ebben az évben befejeződött a kijelölt rész — a 12., a 13. és a 14. parcella — teljes kiürítése, melynek nyomán ez a frekventált belyen lévő, hatalmas terület teljes egészében rendelkezésre állt az új kultuszhely megteremtése számára. A munkásmozgalmi pantheon a mauzóleum, valamint előtte a pilonok és a díszsorok, illetve mellette a két oldalparcella együttesét jelenti (ezeken kívül más munkásmozgalmi síremlék-együttesek is vannak a temetőben, de azok nem a pantheon részei). Kialakításának végleges koncepciója hónapokon át tartó vita és számos kompromisszum után konstruálódott meg. Mivel a munkásmozgalom minden korszakát reprezentálni kellett, rengeteg szekunder temetés is történt, általában más, kevésbé rangos fővárosi temetőkből. Volt, akinek külföldről hozták haza a hamvait (például Párizsból Frankel Leóét és Kom-