A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

A Salgótarjáni úti izraelita temető 1908-ban elkészült szertartási épülete, Lajta Béla alkotása 1989 Sándor P. Tibor felvétele Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény „...A főváros temetőiben megnövekedett... a szavakkal kifejezhetetlen, ünnepélyes melankóliának, komor nyugalomnak és titokzatos, monumentális fenségnek a szerepe... " volt szó, ez a „polgári vanitas-ikonográfia" mégiscsak kis számú témát variált, az an­tikvitás, a kereszténység és a magyar nem­zettudat jellegzetes motívumainak és szimbólumainak felhasználásával és sok­szor ötvözésével. 3 ' A historizmus síremlé­kei a halállal az életmű maradandóságát próbálták meg szembeállítani. Ennek ered­ménye sokszor az elhunyt érdemeinek „lel­társzerű" számbavétele lett, vagy az, hogy a halottról az élőkre, a tiszteletadásról magá­ra a gyászra terelődött a hangsúly, a hozzá­tartozók vesztesége vált a legfontosabbá. 32 Ez a tematika a mai napig rányomja bélye­gét a hazai urbánus típusú temetőkre: a 20. századi síremlék-művészet gyakori forma­31 Vö. Németh Lojos: Funerális művészet, in: Ars Hungorico 11:1 (1983), 7-19. old. 32 Nagy I.: i. m., 1 993:121. old.

Next

/
Thumbnails
Contents