Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)
,NEKEM A TÉMÁM BUDAPEST"
„... a szürke újságolvasóra... a kasszírnő, ez a bájos, ez az elegáns hölgy rá sem hederít. " Pikkoló az újságokkal a Magyar Világ kávéház reklámján 1912 az arcába kergetné. Szép leány ő, aki nem tud pirulni, s a lánynak, ki pirulni nem tud, nincsen poézise. A legsajátságosabb produktuma ő a modern életnek. Talán az ő léte adja meg a kulcsát sok visszás társadalmi tünetnek. Születése nagyon természetes, léte nagyon jogos, eredetében az ő trónja tiszta, és jelenléte a kávéházban kedves, egy derűs sugár a füstös, durva férfiteremben. Szeretem, ha finom leánykezek pakolják be nekem a szivarjaimat, szeretem, ha szép leány dugja gomblyukamba az ibolyacsokrot, és jobban ízlik azétel, melyet szépasszony főzött, jobban a téa, melyet az ő fehér keze tölt nekem. Szívesebben trécselek a jó barátom szép húgával, mint a jó barátommal, és jobban sajnálom, ha szép kuzinomat nem találom otthon, mintha a férjéhez nem lehet szerencsém. A korzóra sem megyek azért, hogy a fenegyerek vörös nyakravalóját bámuljam, hanem hogy az ott hullámzó szép leányok, szép asszonyok virágos kalapja alá vessek egy-egy diszkrét tekintetet. Mi sem természetesebb és morálisabb, mint ez a félig ösztönszerű, félig esztétikai vonzódása a férfinak a nőnemhez. S az első kávéházbeli fiatalember, aki bal könyökével a kassza márványlapjára dűlt és úgy udvarolt a kasszírnőnek, kedves alakja volt egy kedves zsánerképnek. Most?... Nem akarok morálfilozófus, sem erkölcsbíró lenni. Hiszen azok a fiatalemberek és öregurak, akik a kávéházi trónus lépcsőin mutatják be léha áldozatukat, voltaképpen egészen derék emberek. Nem egyes emberek erkölcsi inferioritása tartja fönn a kasszírnőt, kinek erényét csak a kassza korlátja védi, hanem egy általános aggasztó társadalmi jelenség. Bálokon a fiatalemberek nagy sokasága a csillár alatt verődik össze s onnan nézi gúnyos frivol szemmel a leányokat, mint a kiállított portékákat. 1 ancolni nem szeretnek, csak kénytelenségből teszik. A társas életben a fiatalemberek irtóznak a leányokkal való érintkezéstől, s mentől vállalkozóbbak az aszfalton, annál elfogultabbak és ügyetlenebbek a szalonokban.