Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

„DE ÍME, A SZOCIALIZMUS NAGYON ELHATALMASODOTT NÁLUNK"

fogással könnyebben tudok megbékülni, mint azzal a koncesszióval, hogy vannak hazafias, tisztességes zsidók is, és ezeket nem szabad igazságtalanul a hazafiatlan és tisztességtelen többséggel együtt sújtani. Azt vallom, hogy egy faj, mely csak kivételképpen mutat fel erényeket, értéktelenebb és veszedelmesebb, mint az, amelynek ilyen kivételei nincsenek is. Ezért nem akceptálhatom Károlyi Imre tételét s föltétlenül akceptálom Huszár Károly miniszterét.

93 Károlyi szerint (legalább kifejezése szerint) a tisztesség kivételes a zsidóknál, noha gyakori kivétel, Huszár miniszter a tisztességet elvonatkoztatja a fajiságtól, mondván, mindenütt vannak tisztességesek és tisztességtelenek, akár zsidókról van szó, akár másról. Elismerem ezt, de nem akarok ebből semmi tőkét kovácsolni a zsidóság javára. A tisztesség kérdése, ha úgy akceptálom, mint Huszár Károly vallja, nem tartozik a zsidókérdésre. Maradjunk amellett: káros-e a magyarságra, hogy van zsidósága, mint faj vagy sem? Itt is, mint az előzőekben, hadd mutassak rá az optikai csalódásokra. A zsidók destruktív hajlamaira, az improduktív életre való tódulására, a nagy elzárkózottságra, a magyar lélektől, magyar lelkesedéstől való idegenségére, jobban mondva: internacionalizmusára. Meg tudom érteni ezt a vélekedést, mert sehol magyar ügyet, magyar gondolatot nem teremtett a zsidóság, és mindenütt másutt is vannak zsidók, tehát: internacionálisok. Azonban ezt a jelenséget rögtön megérti az, aki már az előbbi fejtegetéseimből megértette, hogy ha a zsidóság nem kezdeményez, nem jelent mást, mint hogy a zsidóság nem vezet, nem irányít, nem gyakorolja azt a nagy befolyást, amelyet imputálnak neki. Hogy minden jelentősége és egyenlősége mellett második osztályú polgár és másodosztályú faj is. Hogyha szemére hányják a tartózkodását és terméketlenségét, nem lehet megvádolni túlságos terjeszkedéssel. Ami pedig az internacionalizmusát illeti, az valóban különös jelenség. Egy faj, mely valamikor nemzet volt, s melyet most ismét régi területén nemzetté akarnak megtenni, angol akar maradni, ahol angol, magyarnak, ahol magyar és orosznak, ahol orosz. Függetlenül attól, hogy jó dolga van-e vagy rossz dolga, egyaránt ragaszkodik az angol szabadsághoz és az orosz gettóhoz. Ne gondoljanak most cáfolásul az angol cionistákra, akik Palesztinát kérték jutalmul háborús szolgálatukért, s ne azokra a rettentő zsidótömegekre, amelyek Oroszország felől ellepték Magyarországot, s ellepik most Buda93. Huszár Károly (1882-1941) keresztényszocialista politikus, 1919. november 24. és 1920. március 15. között az ún. „koncentrációs" kormány miniszterelnöke.