Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

„DE ÍME, A SZOCIALIZMUS NAGYON ELHATALMASODOTT NÁLUNK"

hatvanhetes, de nem a tudományos meggyőződése alapján, hanem mint polgár, mint politikus, mint újságolvasó. De íme, a szocializmus nagyon elhatalmasodott nálunk, s a magyar szociológusok többsége a szocializmus irányában gondolkodik. Tudományos szemmel nézve a burzsoá felfogás és a szocializmus vetélkedése sem jelentősebb, s a tudományos igazság megállapítására éppoly kevéssé alkalmas, mint a közjogi harc. Valamint a szociológiai igazság nem kereshető sem a 48-ban, sem a 67-ben, azonképpen nem található ennek a parciális ellentétnek sem valamelyik oldalán. S megint csak ismételnem kell: szociológus lehet szocialista, de a szociológia nem lehet szocializmus. Az élet küzdelme csak egyoldalúságokat, pártokat ismer, de a tudomány nem állhat soha valaminek az egyik oldalán. A mai társadalmi rend harca a szocializmussal csak matériája a tudománynak, de nem a tudomány. S Jászi Oszkár, ez a kiválóan világos fő csak azért mondhatja szinte axiómaszerű egyszerűséggel, hogy a tudomány nem mellőzheti a gyakorlatiságot, mert a magyar szociológia nem emancipálódott annyira a gyakorlati élettől, hogy híveinek, művelőinek közéleti gondolkodását és törekvéseit magától elválasztani tudta volna. Okét a szocializmus, mint a fejlődésnek felsőbb foka, magához lelkesítette. Az életben egy lépést előre téve azt hiszik, hogy a tudományban tettek egy lépést előre. Pedig a tudománynak a szocializmus nem jelent többet, mint a burzsoázia. Erő, törekvés, mint a másik, forradalmi karakterű, mint a másik volt, le fog higgadni, mint amaz, és szüli a maga újabb forradalmi gyermekét, mely ellene fog törni. Szocialistának lenni nem tudományosabb, mint feudálisnak lenni. Ez csak liberálisabb lehet, humánusabb, szebb, de a tudomány nem nézhet ezekre az ornamentális megkülönböztetésekre, neki az egyik éppoly harcoló erő, mint a másik, s ő csak a törvényt kutatja, mely a harc menetéből kiderülhet. A törvény, a tudományos törvény: nemcsak lehetséges a gyakorlati élettől való teljes tartózkodás, de tudományosan lehetetlen a vele való érintkezés. Hiszen a mostani megnyilatkozások élesen megvilágítják ezt. Jásziék kevésbé tudományosnak látják Gratzékat, mert ezek kevésbé szocialisták.

83 A gyakorlati élet most már belevitte lelkükbe az eretnek fogalmat. A tudomány: kutatás, ők pedig egy eredményhez kötik magukat, nemcsak céljuknak, hanem kötelességüknek vallják, hogy ezt elérjék. Nemes intenció vezérli őket: a szenvedő emberiség megváltása, a jog ter83. Gratz Gusztáv (1875-1946) a Huszadik Század első szerkesztője és a Társadalomtudományi Társaság titkárainak egyike volt, aki azonban 1906-ban szakított Jászi Oszkárék túlzottan radikálisnak érzett körével. Később magas kormányzati pozíciókat is betöltött, volt nagykövet, pénzügy-, illetve külügyminiszter.