Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"

Tóth Bcla otthonában 1903 „... szorgalmasan és határozott biztonsággal elfelejtették megírni a cikkeket és a novellákat. " most is, a bajba jutottak, az üldözöttek vé­delme. Csak ez a feladat méltó a tisztes­séges ember tollahoz«". A húszas évek elejének antiszemitizmu­sa mélyen megrendítette, különösen, hogy úgy érezte, időről időre magyarságának bi­zonygatására kényszerül. Ez az elkesere­dés íratta vele A zsidókérdésről című cikk­sorozatot, amely később külön füzetben is megjelent. Zsidóságát korábban és a ké­sőbbiekben is öntudatosan vállalta, de az asszimiláció kérdésében a felsőbb körök­kel is kapcsolatot tartó Kóbor Tamás nem kívánt határozottan állást foglalni. Min­dennek ellentmondásosságát híven tükrö­13. Nagy Lajos: A menekülő ember. Bp., 1984.120. old.

Next

/
Thumbnails
Contents