Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

parkokat és a kerteket, és a Ringstrasse ki­építése idején újakkal is bővítették őket. így virult ki a Ballhausplatz és a Burgthea­ter között a Volksgarten, a Hofburg előtt a Burggartcn, a Votivkirchc és a Rathaus előtt a sétálópark, és a Schwarzenberg-tér­től a Landstrasséig a Stadtpark. A század­forduló városi szociálpolitikája már tudato­san is törekedett a „szociális zöldövezet" bővítésére, utóbb, a háború után az addig zárt parkok parcellázására és kiskertek lé­tesítésére (Schmelz) 41 . Bécsnek több és tá­gasabb terc van, mint Pestnek, valóságos térfunkciót töltenek be. A zöld felületek összterülete pedig többszöröse a pestinek. A barokk kertkultúra hagyományát a pol­gárság töretlenül folytatta, nemcsak a köz­használatra szánt nyilvános területeken, hanem magánvilláiban, magánéletében is. Bécs, legalábbis kelet-közép-európai mér­cével, a park és a kert városa volt. Jellemzőnek mondhatjuk Pest városépí­tészetének másik vonását, a díszes hom­lokzati dekoráció mögött rejlő belvilági szegényességet. A főutakon mutatósak a historizmus díszletei, de a kapualjban már előtűnik a műmárvány, a festett gipszdíszí­tés. A különbség igazából az udvaron tárul­kozik fel. A pesti ház udvari részén három vagy négy oldalon nyitott folyosó (gang) fut körbe, onnan nyílnak a konyhák és az udvari lakások. A körfolyosós építkezés nyomait a 19. század eleji Bécsben is meg­találjuk, az úgynevezett Pawlatschen-Hof formájában. Ez inkább a külvárosokban 41. Uo., 47., 238, 307., 351. old. 12. Bobek— Lichtenberger, i. m., 212-216. old. «. Uo., 48-57. old. — Eugen von Philippovich: Einer Wohnungsverhältnisse. Berlin, 1894. — München und siene Bouten. München, 1912, —München 1869-1958. Aufbruch terjedt el, de a század vége felé onnan is kiszorult. E forma nyilván a kolostori ere­detű Grosswohnhof átalakításából kelet­kezett, amikor a belső folyosót kinyitották, kívülről ragasztották a többemeletes épü­lethez. 42 Budapesti elterjedését két tényező ma­gyarázza. A kültelkek egykoron városi és nemesi majorok, nagy kiterjedésű birtok­testek voltak, amelyeket többnyire egé­szükben parcelláztak és építettek be. A ta­goló körutak és sugárutak mentén tehát nagyobb háztömbök épültek ki, viszonylag kevesebb utcaközzel, mint Bécsben, Münchenben, Prágában, így aztán egy ház­ra átlagosan több lakás jutott, ami a roha­mos városfejlődéssel versengő szédületes telekárak mellett olcsóbbá tette az egy la­kásra eső fajlagos építési költséget. 43 Ez a szempont — a gyors és olcsó építkezés — érvényesült a mély kapualj-több lépcső­ház bécsi rendszerének elvetésében is. Ebből következett, hogy az első és a hátsó front saroklakásai között a lépcsőházakból meg nem közelíthető udvari lakások is épültek, amelyek bejárata szükségképpen a folyosóról nyílt. A nyitott körfolyosós háztípusnak mesz­szemenő társadalmi következményei let­tek. A magánszféra szoros elkülönülésé­nek és az alsóbb néposztályoktól való mi­nél teljesebb elkülönülésnek burzsoá elve Budapesten kevésbé érvényesült, mint Nyugat- és Közép-Európa egyéb nagyvá­rosaiban. Az udvari lakásokban, amint era­zur modernen Kunst. München, 1958. — Dus Wohnungswesen der Stadt München. Szerk.: Ablert Gut. München, 1928. — Karl Erdmannsdorfer: Das Bürgerhaus in München. Tübingen, 1972.

Next

/
Thumbnails
Contents