Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

parkokat és a kerteket, és a Ringstrasse kiépítése idején újakkal is bővítették őket. így virult ki a Ballhausplatz és a Burgtheater között a Volksgarten, a Hofburg előtt a Burggartcn, a Votivkirchc és a Rathaus előtt a sétálópark, és a Schwarzenberg-tértől a Landstrasséig a Stadtpark. A századforduló városi szociálpolitikája már tudatosan is törekedett a „szociális zöldövezet" bővítésére, utóbb, a háború után az addig zárt parkok parcellázására és kiskertek létesítésére (Schmelz)

41

. Bécsnek több és tágasabb terc van, mint Pestnek, valóságos térfunkciót töltenek be. A zöld felületek összterülete pedig többszöröse a pestinek. A barokk kertkultúra hagyományát a polgárság töretlenül folytatta, nemcsak a közhasználatra szánt nyilvános területeken, hanem magánvilláiban, magánéletében is. Bécs, legalábbis kelet-közép-európai mércével, a park és a kert városa volt. Jellemzőnek mondhatjuk Pest városépítészetének másik vonását, a díszes homlokzati dekoráció mögött rejlő belvilági szegényességet. A főutakon mutatósak a historizmus díszletei, de a kapualjban már előtűnik a műmárvány, a festett gipszdíszítés. A különbség igazából az udvaron tárulkozik fel. A pesti ház udvari részén három vagy négy oldalon nyitott folyosó (gang) fut körbe, onnan nyílnak a konyhák és az udvari lakások. A körfolyosós építkezés nyomait a 19. század eleji Bécsben is megtaláljuk, az úgynevezett Pawlatschen-Hof formájában. Ez inkább a külvárosokban 41. Uo., 47., 238, 307., 351. old. 12. Bobek—

Lichtenberger, i. m., 212-216. old. «. Uo., 48-57. old. — Eugen von Philippovich: Einer Wohnungsverhältnisse. Berlin, 1894. — München und siene Bouten. München, 1912, —München 1869-1958. Aufbruch terjedt el, de a század vége felé onnan is kiszorult. E forma nyilván a kolostori eredetű Grosswohnhof átalakításából keletkezett, amikor a belső folyosót kinyitották, kívülről ragasztották a többemeletes épülethez.

42 Budapesti elterjedését két tényező magyarázza. A kültelkek egykoron városi és nemesi majorok, nagy kiterjedésű birtoktestek voltak, amelyeket többnyire egészükben parcelláztak és építettek be. A tagoló körutak és sugárutak mentén tehát nagyobb háztömbök épültek ki, viszonylag kevesebb utcaközzel, mint Bécsben, Münchenben, Prágában, így aztán egy házra átlagosan több lakás jutott, ami a rohamos városfejlődéssel versengő szédületes telekárak mellett olcsóbbá tette az egy lakásra eső fajlagos építési költséget.

43 Ez a szempont — a gyors és olcsó építkezés — érvényesült a mély kapualj-több lépcsőház bécsi rendszerének elvetésében is. Ebből következett, hogy az első és a hátsó front saroklakásai között a lépcsőházakból meg nem közelíthető udvari lakások is épültek, amelyek bejárata szükségképpen a folyosóról nyílt. A nyitott körfolyosós háztípusnak meszszemenő társadalmi következményei lettek. A magánszféra szoros elkülönülésének és az alsóbb néposztályoktól való minél teljesebb elkülönülésnek burzsoá elve Budapesten kevésbé érvényesült, mint Nyugat- és Közép-Európa egyéb nagyvárosaiban. Az udvari lakásokban, amint erazur modernen Kunst. München, 1958. — Dus Wohnungswesen der Stadt München. Szerk.: Ablert Gut. München, 1928. — Karl Erdmannsdorfer: Das Bürgerhaus in München. Tübingen, 1972.