Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

ugyanabban az évben kidolgozott szépítési tervének, nem kevésbé pedig Pollack Mi­hálynak és Kasselik Ferencnek, kiváló épí­tészek sorának, akik az új városcentrumot megtervezték. A bérház A várostervezés és szépítés mellett a mo­dern urbanizáció csalhatatlan jele a bérház megjelenése volt, tömegesen a Lipótvá­rosban, kisebb mértékben a Belváros felső részében és a Terézváros nyugati perc­mén. A bérház a tőkés rendszer jellegzetes lakástípusa. Ez már nem egy család, a tu­lajdonos és háztartása számára, nem lakó­és munkahelyi szükségletének kielégíté­sére, hanem nyerészkedés végett épül, te­12 hát üzleti vállalkozás tárgya lett. A pesti urbanizáció első szakaszának im­ponáló látványosságát jórészt a nemesen egyszerű, egységes építészeti stílus, a klasszicizmus adta meg. Ez a stílus valóban egyetemes volt, egész Európában elterjedt a 18. század végén, a századforduló idején. A klasszicizmus a hivalkodóan díszes és bonyolult, fejedelmi és főúri barokkal való szembefordulást kívánta kifejezni a tér­mértani ősformák, az antik építészeti ha­gyomány felelevenítésével, a nyugalmas méltóság, az architektonikus egyenlőség * , * 13 és egyszerűség hangsúlyozásával. Az igény a felemelkedő — Nyugaton már hó­dító — burzsoázia büszkén vallott és némi képmutatástól sem mentes polgárerényé­nek normáiban gyökerezett, de nagyon is megfelelt — főként Közép-Európában — a polgárosodó nemesség és a polgáreré­nyekkel tüntető fejedelmi udvarok kora­beli ízlésének is. Voltaképpen a klassziciz­mus volt a 19. század első nagy történeti stílusa, s ebben a minőségben a magyar ne­mességnek is kedvelt irányzata, amelynek vidéki városokban és nemesi kúriákon egy kissé nehézkesebb, provinciális változata is kialakult. 14 A klasszicizmus közkedveltségét bizo­nyára annak is köszönheti, hogy sokkal in­kább megfelelt az urbanizáció támasztotta megsokszorozott igényeknek, a polgári hi­vatalok, bérházak építésének, mint a bo­nyolultabb szerkezetű, zártabb és drágább barokk palota, illetve a nehezen bővíthető barokk lakóház. A klasszicista építészet ugyanis elvetette az egymás fölé rendelt elemek rafináltan kiegyensúlyozott egysé­gét, helyébe a tetszés szerint ismételhető, egyenrangú részek együttesét állította. A homlokzat klasszicista kiképzése ugyanis minden irányban egysíkú, csupán az ablak­tengelyek által tagolt felületekben folyta­tódik, s ily módon bármely irányban foly­tatható bővíthető. 15 Ezért is válhatott ez a forma Közép-Európában a nagytömegű bérház és középület uralkodó építészeti tí­pusává. il. Uo., 75-84. old. József nádor tevékenységét és Hild tervét ismerteti: Budopest története. III. 258-263. old. 12.. Heinrich Habel: Zur Sozialgeschichte und Typologie des Münchener Privathauses. Münchener Fassaden. Bürgerhäuser des Historismus und des Jugendstils. München, 1 974.1 5. old. — Hasonló gondolatot fejt ki művészettörténeti alapozással Renata Wagner-Rieger: Geschichte der Architektur in Wien. Vom Klassizismus bis zur Sezession. Beschichte derStodt Wien. Neue Reihe. VII. 3. Wien, 1973.174. old. 13. Wagner-Rieger, i. m. ( 83-84. old. H. A magyar vonatkozásokra: Magyar Művészet 1880-1945. Szerk.: Zádor Anna. Bp., 1958. 26., 52-56. old. is. Wagner-Rieger, i. m., 174. old. — Hans Bobek-Elisabeth Lichtenberger: Wien. Wien-Köln, 1978.212-214. old.

Next

/
Thumbnails
Contents