Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

Szétszakadt nemzedék. Beszélgetés Hanák Péterrel (Interjú)

és az értelmiségi szerepfelfogások mentén vált szét egymástól — de ez nem értékítélet kíván lenni. Es azt mivel magyarázod, hogy noha legalább kétszer buktatok bele saját megváltói hitetekbe, mégis maradtak köztetek olyanok, akikben az első adandó alkalommal újfent feltámadt a küldetéstudat? Egy embernek hányszor kell megbizonyosodnia az életében afelől, hog)' nincs értelme emberek és nemzetek erőszakos megváltásával kísérletezni, mert abból csak tragédiák születnek? Igen, sok ilyen ember van köztünk. De hát az én generációm azzal az evidencia-élménnyel indult, hogy a történelem katasztrofális kataklizmába torkollott, és ezt csak azzal a meggyőződéssel lehetett túlélni, hogy nem szabad még egyszer idáig jutni. Valószínűleg az a különbség köztünk, hogy én a visszaesés veszélyét kisebbnek érzem, mint azok, akikben tovább él a világ megváltásának és aktív megváltoztatásának a szenvedélye. De ez alkati kérdés is. Lehet, hogy azok, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak, egyszerűen csak elkényelmesedtek. Mindennapos harcoknak, megmérettetéseknek bizonyos életkor után már nem szívesen teszi ki magát az ember. Vegyük Csoóri Sándor életútját, aki némileg fiatalabb nálad, de ő is az ötvenes években indult elkötelezett harcosként, majd átesett a korabeli messiások megtöretésén, aztán a Kádár-rendszerben meglehetősen magasan helyezkedett el annak a közvetítő piramisnak a lépcsőfokain, amely az Aczél képviselte hatalom és saját írótársai között épült. 88-89-ben teljes intenzitásában éledt újra a messianizmusa. Antall József, aki nem csinálta végig aktívan az ötvenes éveket, és 56 után is „lemerült", 89-ben nemzetmegváltó politikusként került elő. Miféle fertőzés ez a hozzád hasonló élettapasztalatokkal rendelkező korosztályok életében, vagy miféle ön reflexiós hiány, amely aiTa készteti őket, hogy harmadszor is, vagy első reflexükkel főnixmadárként támadjanak fel újra halóporukból, amelybe már annyiszor belefulladtak? Márpedig ez a többszörös főnix-lét létezik, és valóban nem biztos, hogy csak alkati okai vannak. Azzal is magyarázható, kivel hogyan bánt a Kádárrendszer, ki mennyire érzi veszélyeztetve azt a közösséget, melyet sajátjának tekint: parasztságot, nemzetet. Es a szituáció mindig beszippantja az embert. 89 kedvezett a nagy aktivitásnak, és ha valaki nemzeti elkötelezettségűnek tudta magát, és a magyarság pusztulásának tudatában élt, volt rá oka, hogy színre lépjen. Mások meg úgy érezték, hogy ma nem ez a fő kérdés, többé nem egyes nemzetekről van szó, hanem Közép-Európa és Európa sorsáról, illetve arról, hogy a nemzeti sors a közép-európai sors részkérdése. Hiszen nincs rá példa, hogy a 19-20. század folyamán egyetlen nemzet is eltűnt volna, bármilyen kicsi volt is. A Monarchiában egykor csak