Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

hanem a keveredések, a kombinációk eredményességét. Különösen sikeresnek bizonyult Budapesten a magyar, német és zsidó polgárság kombinációja, Bécsben a német, szláv, zsidó keveredés, Prágában az elkülönülten együtt élő, de egymással kulturálisan összefonódott cseh, német és zsidó értelmiség alkotóereje. Társadalmi szempontból nézve, a bécsi alkotók zöme hivatalnok és polgárcsaládbóljött, elég sokan a felső középosztályból, a meggazdagodott polgárság második-har22 madik nemzedékéből; Budapesten viszont jobbadán a hanyatló dzsentri értelmiségi és hivatalnoki pályára szorult csoportjaiból és az asszimilált újburzsoáziából. A befogadó réteget még mindig az arisztokrácia, nagyobbrészt pedig a művelt felső középosztály, a hozzájuk fokozatosan felzárkózó nagyvárosi polgárság, értelmiség 23 alkotta, és helyenként a szakmunkásság vékony művelt rétege is hozzájutott ehhez a modern kultúrához. Bármilyen fontos ösztönző tényező volt is a pluralitás, a régióban kifejlett kölcsönhatás-mechanizmus és a tolerancia, önmagukban ezek nem magyarázzák kielégítően a felbomlott régió ilyen páratlan tündöklését. Meg kell néznünk a konkrét szituációt, egy nagy korforduló szellemi atmoszféráját is. 22. William 0. AAcCagg: Zsidóság a Habsburg birodalomban 1670-1918. Bp., 1992.44-69., 97-122. old.; Uo'.: Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary. Boulder-New York, 1972.; Hans Dieter Hellige: Generationskonflikt... In: Geschichte une Gesellschaft, 1979.4. sz. 484-510. old. 23. Magyarország története 1890-1918. (Főszerk.: Hanák Péter) Bp., 1978. 449-467. old.; Peter Hanák: Social Marginality and Cultural Creativity in Vienna and Budapest, In: European Ne tekintsük azonban Közép-Európát és Bécset a világvége-hangulat szülőföldjének, vagy egy korszakos megújulás bölcsőjének — bármennyire ezt sugalmazzák is az elmúlt negyed század képes albumai, kiállításai, a Bécs-kultusz reneszánsza. A fin-de-siècle dekadencia, a liberalizmusban és a racionális pozitivizmusban való kételkedés, az egzisztenciális szorongás, a polgári társadalomból (az „Establishmentből") való kihullás vagy kivonulás nem közép-európai, nem bécsi, hanem egyetemes európai jelenség volt: Párizsból, Londonból s a skandináv borúból terjedt kelet felé. Közép-Európa azonban, ez tény, hamar felfigyelt, először a történettudományban, a fizikában, majd a filozófiában a korforduló világjelenségeire. A kezdeményező Ernst Mach grazi, prágai, bécsi professzor volt, éspedig kettős irányban is. A newtoni mozgástörvények, kiváltképpen az abszolút idő és tér kétségbevonása korunk fizikai relativizmusának kiinduló pontja, az einsteini relativitáselmélet egyik forrása. Az Érzetek elemzése című művének fő tétele, a tárgyi világ és az érzékelő egyén érzetkomplexumként való felfogása pedig a valóságpercepció relativitásának megalapozója lett filozófiában, irodalomban, művészetben.

24 Intellectual Irenas and Hungary. Etudes Historiques Hongroises 1990. (Ed. by Ferenc Glotz) Vol. 4.132-135. old. 24. John T. Blackmore: Ernst Mach, His Life, Work and Influence. Berkeley-Los Angeles-London, 1972.: Loyd S. Swenson Jr.: Genesis of Relativity. Houston, 1979.; Einstein Machról: Albert Einstein: Válogatott tanulmányok. Bp., 1971. 241-242., 275., 291. old.