Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)
Szétszakadt nemzedék. Beszélgetés Hanák Péterrel (Interjú)
Külföldi diákokkal Biclcfeldbcn 1988 december nása volt a büntetés — nem választották meg az illetőt akadémikusnak, nem kapott kitüntetést, külföldi kiküldetést—, semmint a megtorlás vagy az ellehetetlenítés. Volt választási lehetőség: lehetett az ember pártonkívüli kommunista, reformer párttag, és megmaradhatott pártonkívüli, nem elkötelezett, de a rendszert elfogadó, azzal valamilyen mértékben együttműködő értelmiséginek. Mondok egy példát: az a könyv, amelyben majdnem azt írtam meg, amit szerettem volna, az a Magyarország tö rténeté-nek 7. kötete. Voltak olyan pontok, amelyekben én nem engedtem. Kifogásolták a munkásmozgalom messianisztikus beállítását, akár az agrármozgalmak, akár a szocialista mozgalmak oldaláról. Ezen nem változtattam. De a kommunistáknak, a Szovjetunióhoz való viszony előzményeinek a történetét nem lehetett másként, mint a kanonizált szöveg variánsaként megírni. Tulajdonképpen elengedhetetlennek mondod most az értelmiségi piramis működését: a viszonylagosan szabad történészi munka és a hatalomtól való jóleső távolságtartás lehetőségét teremtették meg azok a kollégáitok, akik nem voltak annyira finnyásak, mint ti. Mégis megszóltátok őket, mégis elítéltétek őket. Miféle tudathasadás ez?