Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

mek bérleti díját, a gyepesítés, az öntözés, a tisztogatás, a síremlékjavítás és egyéb fenntartási teendó'k költségeit. Rendelkezett a halottak főkönyve és a sírboltkönyvek vezetéséről. A temetőbürokrácia gondossága az élőkre is kiterjedt: megszabta a látogatási időt, a látogatók öltözékét, viselkedését, a bevihető és kivihető tárgyakat. Szakigazgatási szempontból a temetőt is egyfajta zárt intézményként kezelték, mint egy kegyelettel bélelt kórházat vagy börtönt, amelynek lakóit utólag, illetve már jó előre rendszerezni és fegyelmezni kell. A szakigazgatási logika szerint persze temetésről csak akkor lehetett szó, ha valaki annak hivatalos módja szerint elhalálozott. Ki tekinthető hivatalosan halottnak? A halottkémlés intézményes bevezetésével már II. József próbálkozott, de ez akkortájt a szakemberek roppant hiánya miatt nem járt sikerrel. Még fél évszázad múltán is csak a nagyobb városok végeztették orvossal a halottkémlést. A halottszemlét régi szokás szerint a helybeli pap végezte, ő állította ki az ünnepi stílusú igazolást is.

7 A formula — szaknyelven: az űrlap — idők rendjén pontosabbá, ám egyúttal ridegebbé is vált. A halotti bizonyítvány stílusa és szerkezete szemléletesen mutatja meg a halál és a temetkezés elbürokratizálódását, éppúgy, mint a gyászjelentések elsorvadása. Egykoron a gyászjelentés (a Partezettel) klasszikus vagy romantikus dekorációval ékesített egész oldalas búcsúztató volt, az elhunyt életadatainak, rangjának, kiválóságának és kitüntetésé7. Szántó Bélo: A temetkezés és a kötelező ravatalozás. Városi Szemle, 191 1.787-788. old. nek, kiterjedt érdemeinek és rokonságának teljes felsorolásával. Ez a könnyfakasztó — és egyúttal történeti értékű — búcsúztató századunkra néhány sztereotípiából álló pár soros apróhirdetéssé zsugorodott. A halottszemlét és a halotti bizonyítványt Magyarországon az 1876. évi közegészségügyi törvény (XIV. tc. 110. §) tette kötelező érvényűvé. Kimondta: „Minden halott az erre hatóságilag kirendelt személy által megvizsgálandó aziránt, vajon a halál valóban bekövetkezett-e, vajon az illető nem erőszakos halállal vagy nem valamely ragályos járvány folytán múl t-e ki."

8 Ha a halottkém semmilyen gyanús jelet nem talált, akkor megállapította a temetés idejét, és kiállította a halottvizsgálati bizonyítványt, amelynek alapján a helyi hatóság megadta a temetési engedélyt, és bevezette az anyakönyvbe a halálesetet. Fertőző betegség vagy erőszakos halálok gyanúja esetén a halottkém az állami és rendőri hatóságnak jelentette az esetet. Ez az önmagában felettébb racionális és hasznos intézmény azonban lassacskán vaskosra duzzadt. Idővel szabályozták a halottkémi képesítés kellékeit, a nem orvosi képesítésűeket a körorvos felügyelete alá rendelték; pontosabban szabályozták a ragályok és erőszakos halálok esetén követendő eljárást, kitérve a halva születések és a talált — ismeretlen — hullák fokozott vizsgálatára is. Az 1910. évi kézikönyv a közegészségügyi bürokrácia mintapéldánya, amely még a halottvizsgálati díjak fokozatait is tartalmazza. 8. Magyar Törvénytár. 1875-1876. évi törvények. Bp., 1896. 381-382. old.