Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

telepedett meg. Hamarosan bekapcsolódott a politikába. A Deák-párt színeiben 1872-ben az új-aradi kerület képviselőjévé választották — s haláláig ezt a kerületet képviselte.

6 A politika és az üzlet Pestre vonzotta. Apja örökébe lépve, a francia Union Générale és a bécsi Länderbank által alapított Magyar Országos Bank (a Vasútbank utódjának) alelnöke lett.

7 Ez a bank kifejezetten iparszervező tevékenységet fejtett ki; ő alapította 1881-ben az Eszakmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat részvénytársaságot, amelynek elnöki tisztével Frölich Gusztávot tisztelték meg a vállalkozást finanszírozó bécsi bankárok és pesti malmosok.

8 A társaság sikeresen és szolidan fejlődött, az ötödik helyet vívta ki magának a hazai bányavállalatok között, és úgy látszik, vele együtt gyarapodott elnöke is. Szenvedélyesen gyűjtötte az értékpapírokat; Gödöllőn kis kertet és pihenőházat vásárolt, s 1889-ben megépíttette az Erzsébet körúti házat. Halálakor a vagyona több mint negyedmillió forintot tett ki, ami akkortájt csupán módos polgári szintnek felelt meg. A vezető réteg soraiba nem anyagi státusa, hanem társadalmi és politikai pozíciója emelte. Kimagasló tettek a politikában sem fűződnek nevéhez. Pénzügyi szaktekintélyként több ízben volt a zárszámadási bizottság előadója. 1878-ban, Bosznia okkupációja alkalmával, a nagy pártbomlás évadján ő is elhagyta Tisza Kálmán nép6. Frölich életrajzi adataira a legmegbízhatóbb: Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. (Szerk.: Sturm Albert.) Bp., 1888. 209. old. 7. Országgyűlési Almanach. (Szerk.: Halász Sándor.) Bp, 1886. 8. Magyar Compass 1890-1891. XIII. évf. (Szerk.: Armbruster szerűden pártját, de néhány év múlva megtért a „gutgesinnt" kormánypárti törzsgárda soraiba. Körúti bérházának nem sokáig örvendezhetett. 1891 januárjában gégerákban meghalt. A Borsszem Jankó így búcsúztatta:

9 „Magyar is, nemes is, egyúttal polgár is, Úri a tettében, elvben liberális. Szorgalma germán volt, magyar a beszéde, Bár magul tehetnők őt a föld ölébe!" A házat végrendelete szerint gyermekei örökölték. Tulajdonosul vejét, Ybl Félix miniszteri segédtitkárt (Ybl Miklós fiát) jegyezték be. Tőle 1896-ban a Wahrmanncsalád vette meg, előbb Wahrmann József földbirtokos, majd utódai. 1912-ben a ház Bálint Sándor színigazgató tulajdonába került, és maradt korszakunk végéig.

10 A bérlőkről még kevesebbet tudunk, mint a tulajdonosról, csupán annyit, amennyi a budapesti cím- és lakjegyzék egyes évfolyamaiból rekonstruálható. Egyértelműen megállapítható, hogy a második emeleti úri lakást 1890-ben özvegy Almay Józsefné földbirtokos bérelte. A 18. század derekán Ausztriából bevándorolt Wurm család alapító őse, József, vaskereskedő, ház-és kávéháztulajdonos. 1834-ben kimódolt nemesítésekor Almayra magyarosított és birtokot vásárolt. Fia, Rudolf, már földbirtokosként szerepel, a harmadik Jakab és dr. G. Nagy Sándor.) Bp, 1890.522. old. Frölich már 1883 óta elnöke volt a bányatársaságnak. 9. Borsszem Jankó, 1891. június 25. 10. Összeállítva a Budapesti cím- és lakjegyzék évfolyamai alapján (Szerk.: Patoczay Pál.)