Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

nemzedék azonban hanyatlásnak indult, így az alapító József nevű unokájának neje már bérlőként vonult be a hétszobás körúti házba. A többi bérlőt nem tudjuk meghatározott lakással azonosítani. De talán nem is lényeges. Közülük mindössze két vasúti hivatalnokot találunk, a többi kisiparos és szatócs — mészáros, kocsmáros, bádogos, címfestő, sapkakészítő, szabó —, ám akadt köztük bolti alkalmazott és házaló is. Ez a szociális megoszlás is arra utal, hogy a Körút— éspedig nemcsak a Ferences a József, hanem az Erzsébet körút is — a múlt század végén túlnyomórészt kispolgári jellegű volt. Két évtized alatt azonban változott a szociális kép. 1910-ben a ház 22 bérlője közül egy volt „gazdálkodó", hat kereskedő, öt tisztviselő, kettő értelmiségi, öt magánzó, csupán kettő az iparos, továbbá egy gépmester képviselhette a szakmunkásságot es a házmester az altiszti réteget. Amíg 1890-ben két lakót sorolhattunk a tőkésekhez és négy-öt családot a polgársághoz, a kétharmadot a kispolgárság és az alkalmazotti réteg adta, addig 1910-ben 18 családot (81 százalékot) sorolhatunk a középosztályhoz. A pesti Körút rangja még így is elmaradt a bécsi Ringétől. 1869-ben a bécsi óváros lakóinak csaknem 20 százaléka a tőkés felső réteghez, 56 százaléka a középosztályhoz tartozott, és csak 24 százaléka az alsóbb népi rétegekhez. 1914-ben a „Ringstraße" lakóinak it Az Almay családra Vörös: i. m., 51-52. old. és Vörös Károly: Egy pesti ház regénye. íletés Judomány, 1968/24-26. sz. 12. Budapesti cím- és lakjegyzék. 1890. (6. évf.) adatai alapján. 13. Uo., 1910. (22. évf.) adatai alapján. 14. Elisabeth Lichtenberger: Wirtschaftsfunktion und Sozialstruktur 13,5 százaléka volt földbirtokos és pénzmágnás, gyáros és bankár — hallatlanul magas arány—, 19,8 százaléka jómódú polgár, csaknem kétharmad része tisztviselő és értelmiségi, a jól szituált Bildungsbürgertutn tagja, és nem egészen 1 százalékot tett ki a házmesterekből és egyéb személyzetből álló szegénynép.

14 Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a pesti Körút, amint a gazdasági funkciója is különbözött a bécsitől, szociális összetételében is kevertebb, kispolgáribb jellegű volt annál. A tidajdonos végrendelete Frölich Gusztávot élete végén sorozatos csapások érték. Meghalt az anyja, súlyos betegen feküdt az apja, 1888-ban elhunyt a felesége. Nemsokára halálos kór támadta meg: gégerák.

15 Amikor tudatára ébredt az elkerülhetetlennek, végrendeletet készített. A végrendelet végrehajtásával régi barátait, Görgei Istvánt és Posch Gyulát bízta 16 meg. Egyszerű, rendezett és áttekinthető végrendelet, amilyen a rendelkező főkönyve, bankszámlája, üzleti és családi élete lehetett. Az országgyűlés zárszámadási bizottságának előadója a saját zárszámadását is szolidan, tisztes gondossággal és pontossággal készítette el. Vagyonának általa és a szakértők által becsült értéke között csekély eltérés mutatkozott. Az Erzsébet körúti házat 12 ezer, a gödöllői ingatlant 8 ezer forinttal értékelte magasabbder Wiener Ringstraße. Graz, 1970.40. és 60. old. táblázatai alapján. is. fester Lloyd, 1891. január 21. Gyászjelentés. 16. Budapest főváros Levéltára, IV. 1411. b. Erölich Gusztáv hagyatéka.