Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

központja, a művész sztánai háza, Árkay kis-svábhegyi villatelepe, s néhány más budai villa,

74 s ide sorolható Kós zebegényi temploma is. Nagyvárosi környezetben, nagytömegű középületen vagy bérházon azonban még a lépték és a szerkezet módosításával sem sikerült ez: az arányok és a funkciók gyökeres különbsége széttörte az eredeti szerkezetet, s maradtak az ornamcntális elemekké redukált kellékek, a kapu, az erkély, a tornác. A modern középületeknél, a többemeletes lakóházaknál s az előkelő villák esetében a népművészeti ornamentika és a funkcionális szerkesztési elvek egyesítése bizonyult járható útnak. A legszerencsésebb kombinációkat a lechneri szecesszióból induló, a népművészetet ismerő, becsülő, de a funkcionalitás egyetemes rendező elvének alárendelő művészek alkották meg, amint ezt Komor Marcell—Jakab Dezső marosvásárhelyi városházája, Lajta Béla Malonyai-villája, Vas utcai kereskedelmi iskolája vagy klasszikus műve, a Rózsavölgyi üzletház, illetve a Vágó testvérek Nemzeti Szalonja, a Városi Színház és Vágó József Schiffer-villája bizonyítja. Lajta Martinelli téri üzletházán a díszítő és tagoló szerepet betöltő ízléses, eredeti népi ornamentum a legjobb lechneri hagyomány folytatása, a félig üzletház-félig lakóház funkcionális szerkezeti megoldása viszont a legjobb korabeli angol, német és osztrák premodern építészeti hatásokat is tükrözi, de lényegében eredeti szintézis.

75 74. Uo, 377-379. old. — Rév Ilona: Építészet és enterieur a magyar századfordulón. Bp, 1983.126-128. old. 75. Vámos Ferenc: Lajta Béla. Bp, 1970.205-212. old. 76. Gábor Eszter—Nagy Ildikó-Sármány Ilona: A budapesti Témánk szempontjából külön említést érdemel Vágó József alkotása, a Schiffervilla. A kétszintes villa 1910 és 1912 között épült, két korszak, két világ, két építészeti stílus határán. A külső felület tiszta, szigorú, semmilyen ornamentumot nem alkalmaz, a formában a szerkezet bomlik ki: „A homlokzatok következetes aszimmetriájában az épület belső tereinek szervezése vetül ki."

76 Az alsó szint a reprezentációé. A 430 m alapterület csaknem egyharmadát a felső szint légterét is magában foglaló impozáns hall foglalja el, amelyet a tágas ebédlő, a nagyszalon (65 m ), a kisszalon és a dolgozószobának nevezett műgyűjteménytár és könyvtár (60 m") L alakban vesz körül. A hall egész oldalnyi üvegablaka és a bejárat feletti falfelület pannója Kernstok Károly, a márvány vízmedence és virágmedence Fémes Beck Vilmos műve. A többi szoba dekorációját RipplRónai, Iványi-Grünwald, Csók István, Kisfaludi Stróbl készítette. A bútorok, a tapéták, a berendezési tárgyak egytől-egyig gonddal tervezett műalkotások. A felső szint elrendezése és berendezése funkcionális. Az egyik szárnyon a férfi és a női hálószoba, mellettük a reggeliző és a nappali, ezek mellett a gyerekszobák. Míg az alsó szint 430 nf-én öt nagy reprezentációs terem, a felső szint 300 m-en nyolc lakószoba és a mellékhelyiségek osztoznak. Egy lakószoba alapterülete mintegy 30 m . A szobák tehát lakályosak, emberi méreSchiffer-villa. (Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója.) Művészettörténeti Értesítő, 1982. XXXI. 2. sz. 78. old. 77. Uo, 78-79, 83-85. old.