Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

A budai magisztrátus 1862 „... határozott... a budai tanács, hogy a német tájneveket megmagyarítják. " hullott a falakra. A barbár tett felelőse meglakolt vétkéért, a diadalmas tavaszt azonban szomorú nyár követte. Az osztrákorosz túlerő 1849 nyarán végső vereséget mért a magyar seregekre, és a pesti újjáépítésre már a berendezkedő önkényuralom hatóságainak felügyelete alatt került sor. Budán azok az épületek kaptak kitüntetett figyelmet, amelyek az új hatalom valódi céljait voltak hivatva szimbolizálni: a barokk külsőségeiben helyreállított királyi palota, amely a korlátlan királyi hatalom otthonául szolgált (bár maga az ifjú császár, I. Ferenc József ritkán lakott benne, inkább nagybátyja, Albrecht főherceg helytartó használta) és az elnyomás jelképeként a Gellért-hegy tetején felhúzott Citadella. Az 1854-re elkészült erődítmény — a „magyar Bastille", ahogy Borostyáni Nándor elnevezte — a forradalmi Pestet