Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

A budai magisztrátus 1862 „... határozott... a budai tanács, hogy a német tájneveket megmagyarítják. " hullott a falakra. A barbár tett felelőse meg­lakolt vétkéért, a diadalmas tavaszt azon­ban szomorú nyár követte. Az osztrák­orosz túlerő 1849 nyarán végső vereséget mért a magyar seregekre, és a pesti újjá­építésre már a berendezkedő önkényura­lom hatóságainak felügyelete alatt került sor. Budán azok az épületek kaptak kitün­tetett figyelmet, amelyek az új hatalom va­lódi céljait voltak hivatva szimbolizálni: a barokk külsőségeiben helyreállított királyi palota, amely a korlátlan királyi hatalom otthonául szolgált (bár maga az ifjú császár, I. Ferenc József ritkán lakott benne, in­kább nagybátyja, Albrecht főherceg hely­tartó használta) és az elnyomás jelképe­ként a Gellért-hegy tetején felhúzott Cita­della. Az 1854-re elkészült erődítmény — a „magyar Bastille", ahogy Borostyáni Nándor elnevezte — a forradalmi Pestet

Next

/
Thumbnails
Contents