Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

A Borsszem Jankó karikatúrája 1870-ből „... a közteherviselés révén közelebb jussunk az egységes polgári nemzethez. " latórium használaton kívül romladozó, hat emelet magas épületét kőbányának használták a környék lakosai, a kiscelli volt trinitárius kolostor pedig katonai raktár és kaszárnya lett, ahonnan az egész környéket ébresztette a reggeli trombitaszó. Merőben új erők kezdték formálni azonban a városka arculatát, amikor 1836-ban a Kis-szigeten megácsolták a hajógyár első dokkját, felhúzták műhelycsarnokait. A virágzó telep vonzerejének ugyanis döntő szerepe lettabban, hogy az addig agrárjellegű Óbuda lassan megindult a gyári elővárossá formálódás útján.

26 A gőzhajózás említése ráirányítja a figyelmünket a három városnak arra a fő közlekedési útjára, amely egyszerre volt mindnyájuké, és közben egyiküké sem. A kék Duna persze eddig is alapvetően meghatározta a települések életét, de nagyságrendekkel megnőtt a szerepe azáltal, hogy a lapátkerekesek minden korábbinál közelebb hozták a nagyvilágot — és annak ezernyi kincsét — az aquincumi gázlóhoz vagy a Gellért-hegy lábához. A mederrendezési, rakpart- és gátépítési munkálatok tehát akkor is napirendre kerültek volna, ha a rendszeresen visszatérő árvizek nem figyelmeztették volna a polgárokat az ezirányú sürgős teendőkre. De aki látja a bajt, még nem biztos, hogy tesz is ellene. Az előző század árvizeit nem is említve, még az 1830. évi pusztítás sem adott elég impulzust a töltésépítések felgyorsítására, így 1838 márciusában bekövetkezett a katasztrófa. A kemény, hosszú tél miatt még akkor is elzárta a medret a Csepel-sziget északi csúcsánál egy fenékig befagyott, harn., 287-288.