Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

A Borsszem Jankó karikatúrája 1870-ből „... a közteherviselés révén közelebb jussunk az egységes polgári nemzethez. " latórium használaton kívül romladozó, hat emelet magas épületét kőbányának hasz­nálták a környék lakosai, a kiscelli volt tri­nitárius kolostor pedig katonai raktár és ka­szárnya lett, ahonnan az egész környéket ébresztette a reggeli trombitaszó. Merő­ben új erők kezdték formálni azonban a vá­roska arculatát, amikor 1836-ban a Kis-szi­geten megácsolták a hajógyár első dokkját, felhúzták műhelycsarnokait. A virágzó te­lep vonzerejének ugyanis döntő szerepe lettabban, hogy az addig agrárjellegű Óbu­da lassan megindult a gyári elővárossá for­málódás útján. 26 A gőzhajózás említése ráirányítja a fi­gyelmünket a három városnak arra a fő köz­lekedési útjára, amely egyszerre volt mind­nyájuké, és közben egyiküké sem. A kék Duna persze eddig is alapvetően megha­tározta a települések életét, de nagyság­rendekkel megnőtt a szerepe azáltal, hogy a lapátkerekesek minden korábbinál kö­zelebb hozták a nagyvilágot — és annak ezernyi kincsét — az aquincumi gázlóhoz vagy a Gellért-hegy lábához. A mederren­dezési, rakpart- és gátépítési munkálatok tehát akkor is napirendre kerültek volna, ha a rendszeresen visszatérő árvizek nem figyelmeztették volna a polgárokat az ez­irányú sürgős teendőkre. De aki látja a bajt, még nem biztos, hogy tesz is ellene. Az elő­ző század árvizeit nem is említve, még az 1830. évi pusztítás sem adott elég impul­zust a töltésépítések felgyorsítására, így 1838 márciusában bekövetkezett a katasz­trófa. A kemény, hosszú tél miatt még ak­kor is elzárta a medret a Csepel-sziget északi csúcsánál egy fenékig befagyott, ha­rn., 287-288.

Next

/
Thumbnails
Contents