Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

A Borsszem Jankó karikatúrája az erzsébetvárosi és a lipótvárosi zsidókról 1872 „... óránként egy aranyat fialt ez a sok zsidó lakó miatt Judenhof-nak nevezett hatalmas épületmonstrum a bárói családnak. " sebb meglepetése a forgalmáról, kereskedelméről nevezetes városrészben, mivel ekkortól keresik fel újra török zarándokok az iszlám legészakibb kegyhelyét, a szentéletű bektási dervis, Giil Baba türbéjét. 1817-re épült fel a negyed északi részén, Marczibányi István adományából az irgalmasrendi és városi kórház, ahol a rend — hála a királyi tanácsos bőkezűségéből szintén megkapott ("sászár-fürdő jövedelmének — ingyen kezelhette a rászorulókat. Végül külvárosi falucska voltés maradt Újlak, de éppígy nem fejlődött a Tabán sem, az ország legnagyobb szőlőművelő városa napszámosainak vályogtéglás, fazsindelyes világa. Akár ha „egy ruméliai falut látunk a Balkán hegyoldalon"— találja el a látványt a kortárs utazó, érzékeltetve a Gellért-hegy és a Naphegy oldalára felkú-