Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

jövedelmük van. A törvény emellett — a 48-as jogalkotás általános jogfenntartó és jogkiterjesztő szellemének megfelelően — kimondta, hogy akinek korábban már volt választójoga, azt a fenti vagyoni-értelmiségi feltételek hiánya esetén sem veszíti el. Részletesen szabályozták azon tisztújító közgyűlés megtartásának módját, ahol a „polgármester, főbíró, főkapitány és alkapitányok, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyészek, levéltárnok, telekbíró, számvevő, tiszti főorvos, fősebész és főmérnök" megválasztása zajlik. Az újonnan létrehozott képviselőtestületnek „a város bármclly telepedett tagja törvényesen bevett valláskülönbség nélkül" tagja lehet; a közgyűlést ők és az operatív irányítást végző tanács tagsága együtt alkotják, elnök a polgármester vagy a legidősebb tanácsbeli. Az ülések minden szinten nyilvánosak, a választások titkosak.

10 A törvényben megadott, a lélekszámmal arányos kulcs szabta meg a képviselőtestületek méretét: ennek alapján Pesten 278, Budán 168 fő jogosult az ügyekbe való beleszólásra. A bal parton a közigazgatási átalakulásra 1848. június 13-24. között került sor, és a liberális eszmék iránti szimpátiáiról ismert Rottenbiller Lipót — immár főpolgármesteri címmel — vette át a vezetést. Mellette azonban csupán az új főkapitány, Lángh Ignác tartozott a reformellenzék politikai táborába. Budán már korábban, május 27-től zajlott az átalakulás, de itt a városháza új irányítói inkább taktikázásra készültek, és nem számítottak a ío. Magyar törvénytár. 1836-1868. évi íörvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp, 1896. 246-248. old. Pesti német divat 1830 körül „... legalább egy eve letelepedtek mint « tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanarok...» "