Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

A kezdetektől a török uralom végéig ÁGOSTON GÁBOR 1. A római örökség: Aquincum A mai Budapest területén már az i. sz. előtti évezredben is voltak lakott telepü­lések. A régészeti leletekből látható, hogy a Tabán és a Gellért-hegy tájékán kelta eredetű eraviscus népesség telepedett meg. Fővárosunk területén az első várost a rómaiak építették Aquincum néven. A vá­ros három településből alakult ki az 1-2. században: az őslakos kclta-eraviscusok Gellérthegy-tabáni lakónegyedeiből, a mai Óbuda központjában az 1. évszázad nyolcvanas éveiben felállított légiótábor­ból és az azt körülvevő Katonavárosból (canabae), valamint az ettől északra fekvő Polgárvárosból (muniápium). Aquincum 106-ban a Traianus császár (98-117) által kettéosztott Pannónia pro­vincia kisebbik részének, Alsó-Pannó­niának (Pannónia inferior) tartományi szék­helye lett: az első helytartó a későbbi csá­szár, Hadrianus volt. A város fejlődése az 1-2. század fordulóján gyorsult fel, amikor 124-ben, pannóniai látogatása során ,,az utazó" császár, Hadrianus (117-138) muni­ápium rangra emelte a Polgárvárost. Ujabb lendületet vett a város fejlődése 194-ben, amikor a pannóniai légiók által trónra se­gített Septimius Severus császár ( 193-211 ) Alsó- és Felső-Pannónia provincia székhe­lyeit, Aquincumot és Carnuntumot (Deutsch-Altenburg) hálája jeléül colonia rangra emelte. A 3. század elején Caracalla császár (211-217) Alsó-Pannóniához csa­tolta Brigetio (Szőny) légiótáborát, ami­I. Swoboda, E.: Carnuntum. Seine Geschichte und seine Denkmäler. Graz-Köln, 1964.

Next

/
Thumbnails
Contents