Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században
apparátusra. Ez a javaslat volt az előzménye annak, hogy 1808-ban létrejött a Szépítési Bizottmány. A bizottmány annak a tervnek az alapján látott munkához, amelyet még 1805-ben készíttetett a nádor, Hild János építész tervezete alapján. 5 ' Ami a Belvárost illeti, a bizottmány megjegyezte: az előző évszázad nyolcvanas évei óta hanyatlik. Addig a nemesség, üzletemberek és kereskedők lakták, de azóta a nemesek és a kereskedők átköltöztek a Lipótvárosba, részben mert az kényelmesebb, részben a Belváros magas házbérei és az árvízveszély miatt. A Belváros csak a Lipótvároshoz közel álló részein szépült, lényegében azonban régi állapotában maradt. A Belvárosban a legfontosabb teendők közé tartozik a csatornázás. A gyakran erős szél homokkal hordja tele a várost, és esőzések után a sár, a vízlevezetés hiánya miatt, megtorlódik az utcákon. A város tisztaságát és szépülését szolgálná, ha eltávolítanák az utcáktól a kovácsműhelyeket és a patkolókat. Meg kell tiltani, hogy lépcsőket építsenek a házakból az utcákra, a meglévőket pedig, más akadályokkal együtt, ha lehet, el kell tüntetni. Rendezésre szorul a Duna-part. A belvárosi part teljesen el van hanyagolva. Egy kis 52 darabot kivéve — a hajóhíd környékén — alkalmatlan, legalábbis kényelmetlen a hajók ki- és berakodására. Ide ürítik a szenynyet is a környező házakból és utcákból, 51. József nádor fölterjesztése Pest város szépítése tárgyában, 1805. június 1. — Domanovszky Sándor: József nádor iratoi II. Bp., Magyar Történelmi Társulat, 1929.11. sz. 52. A télen elbontható hajóhíd a Kishíd (ma Türr István) utcánál volt. 1787-ben a Nagyhíd (ma Deák Ferenc utca) magasságába helyezték át. — Preisich Gábor: Budapest városépítésének története Buda visszavételétől a kiegyezésig. Bp, Műszaki ami egészségtelenné teszi a környéket. A hídtól lefelé ki kell kövezni a partot, rakodási lehetőségek biztosításával. A part menti utcát részben fel kell tölteni, részben kőburkolattal kell ellátni, a balesetek elkerülése végett korlátot kell emelni. Egészségügyi okokból el kell távolítani a Belvárosból a temetőt és a vágóhidat. Városrendezési okokból ki kell telepíteni a botanikus kertet, át kell helyezni a hajóhivatalt és a rondellát stb. 53 Ezek telkeit nagyrészt házhelyeknek kellene eladni. Külön fejezet foglalkozik a Lipótvárossal. Ugyanazok a szempontok vonatkoznak rá, mint a Belvárosra. ( Isak az általános városrendezési koncepcióba illeszkedve szabad ott építkezni. Ki kell kövezni az ottani Duna-partot is, az új városrészben is csatornázni kell, a meglévő, főleg nyáron kellemetlen szagot árasztó, nyitott csatornát be kell fedni. A terv szerint új sétány épülne. Rendezetlen, a Dunához közel eső részéről eltávolításra javasolta a harmincadhivatalt, a sóhivatalt és a dohánybeváltó hivatalt. 54 A terv szerint le kellene bontani a mérlegházat is (mai Roosewelt tér), a helyét, éppúgy, mint a hozzá csatlakozó régi sétányét, házhelyként kellene hasznosítani. Szerepelt a tervben továbbá templom-, iskola-, színház- és vigadóépítés is. A továbbiakban szó volt a külvárosokról. Fontos feladatnak tekintette a tervezet a homok megkötését, a vásárterek szabályoKönyvkiadó, 1960.30. old. 53. Schams szerint ezekre az áthelyezésekre, bontásokra hamarosan valóban sor került. (I. m, 449. old.) 54. A harmincadhivatal új épülete csak a kiegyezés után készült el (a mai Közgazdasági Egyetem), a sóhivatal és a dohánybeváltó hivatal áthelyezésére hamar sor került. (Budapest III, 259. old.)
