Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

zását, felvetette dologház és új kaszárnya építését, új halas- és molnártó létesítését stb. Végül, de nem utolsó sorban szó volt a postautak korszerűsítéséről. Fontossági sorrendben a hatvani, a soroksári, a váci és az üllői út feltöltéséről és burkolásáról. Mindehhez a nádor szerint 10 évre lenne szükség. Az uralkodó válaszára három évet kellett várni, de megérkezett, s a bizottmány megalakulhatott. Nem működött jól. A nádor által tervezett 10 év alatt a szépítési tervben vázolt programnak csak a kisebb részét valósította meg.

55 A főherceg érdemeit azonban ez nem csökkenti. A Szépítési Bizottmánytól függetlenül — kulturális intézmények mecénásaként, részben gazdájaként — elévülhetetlen érdemeket szerzett a város fejlesztésében. (IV. fejezet) IV. Politikai, kulturális központ Magyarország politikai központja a 18. század nyolcvanas éveiig a Bécshez közeli Pozsony volt. Ez a város adott helyet a magyar országgyűléseknek, jóllehet országgyűlésre — a magyar rendiség nagy sérelmére — az udvar ritkán kerített sort. III. Károly és Mária Terézia 3-3 alkalommal (1712-1715, 1722-1723, 1728-1729, 1741, 1751, 1764-1765), II. József egyszer sem. A legfontosabb magyarországi kormányszékek, a magyar kamara és a helytartótanács szintén Pozsonyban működtek. A felsőoktatás központja, az egyetem székhelye pedig Nagyszombat volt. Az ország közepén, Pesten országos jelentőségű intézmény a királyi kúria volt.

56 Pest és Buda történetében döntő jelentőségűek voltak a hetvenes és a nyolcvanas évek, amikor a demográfiailag rohamosan fejlődő, előnyös fekvésű két város kulturális és politikai központtá is előlépett. Mária Terézia 1777-ben Budára helyezte az egyetemet. A döntés Budán várostörténeti szempontból is fontos, hiszen az egyetemi karok és intézmények elhelyezése megbolygatta az egész várnegyed és részben a környék életét is. Két kar, a jogi és a bölcsészeti a királyi palotában kapott helyet. Ugyanide költözött a gimnázium (a felső osztályaival) és a Terézia Akadémia.

57 Szintén a palotában kapott helyet a fizikai, a természetrajzi, a mechanikai múzeum, az éremgyűjtemény és az egyetemi könyvtár. A teológiai kar a volt jezsuita akadémia épületének egy részét vette birtokba. Ugyanitt maradtak a gimnáziumi alsóbb osztályok a csatolt városi elemi iskolával, amely a szomszédos Corvin-házból jött át. A központi papnevelő intézet a volt jess. Schams 35 pontban sorolja fel a szépítési tervben megjelölt teendőket. 14 tételről mint megvalósultról számol be, 10 tétel folyamatban van, 11 pedig megvalósításra vár. Utóbbiak között szerepelnek például a következők: plébániatemplom a Lipótvárosban, templom a Ferencvárosban, a piaristák áttelepítése a szervitakolostorba, új mérlegház építése, a városháza áttelepítése a piaristák épületébe, a dologház felépítése, a lövölde kitelepítése a Belvárosból stb. (I. m., 449-451. old.) 56. A királyi kúria a legfelső magyar bíróságok, a hétszemélyes tábla és a királyi tábla összefoglaló neve. Székhelye Pest, II. József Budára helyezte, halála után visszakerült Pestre. 57. A gimnáziumon a volt jezsuita gimnáziumot kell érteni, amely egyesült az egyetemmel. A Terézia Akadémia új intézmény volt Budán: a nagyszombati nemesi akadémia hallgatóinak egy része és a volt jezsuita konviktus hallgatói alkották diákságát. (Szalay Gyula: I. m., 57-59. old.)