Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században
még épülő III. Károly-féle palotában is súlyos károkat tett— leégett, de a harmincas évek legelejére újjáépült. Ma nincs meg. Innen északra haladva, a tér végén (a mai Színház utca elején) két laktanya állt. Ezek helyén építette fel palotáját Sándor Vince gróf 1805-1806-ban, amely — jóval később — majd a miniszterelnökségnek adott otthont. 43 A tér nyugati részén 1763 és 1786 között istállót építettek, a korábban ott volt két raktár és laktanya helyén (a 19. század közepére, ugyanitt, új istálló épült fel). A nyugati térrész reprezentatív épülete, a Teleki-palota — az istálló mellett — a század végén készült, 1787 és 1794 között. 44 Nem külsejét, hanem funkcióját tekintve Buda egyik legfontosabb épülete a Nagyboldogasszony templommal szemben, a Szetháromság utcában álló városháza volt, amely 1873-ig adott otthont a város szúk vezetőségének. 1702-től kezdődően, romokon épült. Az első tanácsülést 1710 júniusában tartották benne. Az 1723-as tűzvész a városházában nagy károkat okozott, s komoly renoválásra szorult. 1770 és 1774 között kibővítették, kiépült az Uri utcai része is. Az Budával határos Óbuda 18. századi építkezései közül hármat emelek ki, s mindhárom a Zichy-családhoz, Óbuda földesurához kötődik. Mindenekelőtt a Fő tér 1. szám alatti Zichy kastélyt, amelynek az építése mára század elején elkezdődött, de a későbbi kastély, a régi épületelemeit 43. Lehetséges, hogy Sándor Vince 1803-ban már nem a két laktanyát vásárolta meg, hanem az azok helyén álló nagy épületet. (I. m, 157. old.) 44. A Teleki palota telke a század közepe óta üres volt, a korábban megtartva, 1752-re lett készen, a melléképületek néhány évvel később készültek el. Az uradalmat 1745-ben öröklő Zichy Miklós volt az építtetője, s Mária Terézia is látogatást tett benne. Miután a kamara az özvegy grófnétól visszaváltotta Óbudát, a kastélyt gazdasági célokra használta. Zichy-adományból — özvegy Zichy Petemé 1738-ban tett alapítványából — épült a trinitáriusok kiscelli kolostora (Kiscelli út 108., ma múzeum). Az alapítványon kívül a rendnek adta az 1724-ben épült kiscelli kegykápolnát is. Az építkezés 1744ben kezdődött. A szerzetesek 1748-ban költöztek be, bár a kolostorépület csak a hatvanas évekre készült el véglegesen. A templom alapkövét 1747-ben tették le, 1758 körül lett kész. A kiscelli kolostor építésével párhuzamosan, szintén Zichy Péterné támogatásával épült fel 1744 és 1749 között a (mai I zajos utcai) Szent Péter és Pál plébániatemplom. Pestet nemcsak a hódoltsági időszak, a felszabadító háború megpróbáltatásai és a pestis pusztította a korszak elején, hanem szinte teljesen elnéptelenedett a Rákócziszabadságharc alatt. A Belváros egyharmada a 18. század elején pusztán állt. 45 Az egyházi építkezések itt is kiemelkedő szerepet játszottak a város arculatának újraformálásában. A pálosok 1686-ban a Kecskeméti (ma Papnevelde) utcában álló dzsámit és környékét kapták meg. Kolostorukat 1715 és ott álló, tüzérségi laktanyát és ágyúállást lebontották. Ma nincs meg sem az istálló, sem a palota. 45. Rómer Plóris: A régi Pest. Bp, Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés, 1873.97. old.
