Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

„A budai tanács korlátozni akarta mohóságukat, de... az apácáknak magas rangú pártfogóik voltak. " Keresztelés ábrázolása az óbudai keresztelési anyakönyvben 1718 1744, templomukat — a későbbi egyetemi templomot — a húszas évek és 1742 között építették fel. A szerviták és a ferencesek szintén a századforduló előtt megkapták telkeiket az azokon álló épületekkel. A szerviták 1725 és 1732 között építették fel templomukat és rendházukat (a mai Szervita téren). A ferences templom a volt dzsámi helyén (a mai Ferenciek terén) 1727 és 1738 között épült. A piaristákat 1717- ben a tanács hívta Pestre tanítani, s a város vette meg számukra a mai Galamb utca, Régiposta utca és a Duna part közötti félig kész házat a jezsuitáktól, amelyet 1718- ban vehettek birtokba.

46 1762-ben új házba költöztek, a plébániatemplom melletti, volt Eszterházy palotába (régi otthonukat 1789-ben eladták, helyén templom épült). A belvárosi plébániatemplom a mai Erzsébet hídnál 1725 és 1740 között épült 47 ujj a. A középületek közül funkciója miatt a legfontosabb a régi pesti városháza volt a mai Erzsébet hídnál, amely a 17. századvége óta volt a város tulajdonában, s többször is átalakították. Pest egyik legnagyobb 18. századi épülete az Irgalmasok (ma Városház) utcáján húzódó Invalidus-palota volt. Építésére Széchenyi György érsek biztosított pénzt, több birtok jövedelmének kórházépítés céljára való adományozásával. A kórház telkét 1716-ban mérték ki. Savoyai Jenő, az udvari haditanács elnöke összbirodalmi invalidus-házzá szerette volna nyilvánítani, de szándéka — az összbi46. Takáls Sándor: A főváros alapította budapesti piarista kollégium története. Bp, Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája, 1895. 38-40. old. 47. Lux Kálmán: A budapesti belvárosi plébániatemplom. In: IBM., II. Bp, 1933.16. old.