Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században
Buda ostromban elpusztult várnegyedét hasonlóképpen elpusztult külvárosok vették körül a 18. század elején. Délről a Tabán, amely teljesen elnéptelenedett. A 17. század végén betelepült rácok révén azonban a 18. század elejére már a legnépesebb budai külvárossá vált. A Víziváros, a várnegyedtől északra, és a Duna felé húzódó városrész is romokban hevert. A Horvátvárost és a Halászvárost is magában foglaló városrész — fontos kereskedőcentrum — azonban később népességben a Tabán elé került. A Vízivárossal volt határos az Országút (ma Mártírok útja) környékén elterülő, gyér népességű Országút nevű városrész. Buda legészakibb része Újlak volt, amely központjában a Bécsi úttal és az Óbudai (ma Lajos) utcával Óbuda déli határáig, a mai Nagyszombat utcáig húzódott. A század elején még népesebb az Országiknál, a 19. század elejére azonban mögé került. A Krisztinaváros, a vártól nyugatra, üresen állt a felszabadulás után, s csak a 18. század második felében települt be. (Nevét Mária Terézia lányáról, Mária Krisztina főhercegnőről kapta.) Romos, többnyire földszintes házak, pusztán álló telkek jellemezték mind a budai, mind a pesti városképeta 18. század elején. A 18. század folyamán aztán a városképet tekintve nagy változások zajlottak le. A városok új arculatának megteremtésében, mások mellett, kiemelkedő szerepet játszottak a magán- és állami támogatást nem nélkülöző egyházi építtetők. 35. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 966-1777 között. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. 447. old. 36. Szalay Gyula: A királyi egyetemi katolikus gimnázium története A jezsuiták számára Széchenyi György esztergomi érsek bőkezű alapítványa tett lehetővé nagyszabású építkezéseket a budai várban. A Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot és környékét vették birtokba, s már 1687-ben megkezdték a gim35 náziumi oktatást. 1702-re felépítették rendházukat és kollégiumukat, amely a templom északi végéhez illeszkedett (ma a Hilton szálloda áll a helyén). 1702 és 1715 között a templom déli oldalán papnevelde és világi konviktus céljaira szolgáló épületet emeltek. A rendház és a kollégium épületével szemben, a Szentháromság téren, ahol egyébként már volt egy földszintes épületük, 1747-re emeletes akadémiai épületet húztak fel (akadémiai képzést 36 egyébként már 1713 óta folytattak). 00 A var közepén álló létesítmények meghatározóak voltak a 18. századi Buda arculatát illetően. A rend feloszlatása után, különösen II. József uralkodása alatt más oktatási, majd hivatali intézményeknek adtak otthont (IV. fejezet). A ferencesek — mintegy a felszabadító háború során szerzett érdemeik elismeréséül — 1690-ben a vár északi részén az Uri és Sütő (ma Országház) utca végén kaptak nagy kiterjedésű telket, a rajta álló romos, középkori Mária Magdolna templommal. 1701-ben még vásároltak is hozzá egy telket. Rendházuk építése és a templom rendbe tétele hosszan elhúzódott. Új otthonukba, amely a mai Uri utca 49-53, illetve Országház utca 30-32 sz. alatt volt, 1687-1937., Bp., 1937.31. old. (Ma sem a papnevelde, sem az akadémiai épület nincs meg, a 20. század elején lebontották.)
