Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

Óbuda látképe a Duna felől 1812 Kollár I. tusfestménye „A városok új arculatának megteremtésében... kiemelkedő szerepet játszottak a magán- és állami támogatást nem nélkülöző egyházi építtetők. " csak 1741-ben költöztek be, addig egy 37 szomszédos épületben laktak. A nyolcvanas évektől kezdve a rendház sorsa bonyodalmasán alakult, több állami hivatalnak adott otthont (IV. fejezet). A ferencesek szomszédságában rendezkedtek be a klarissza apácák. Eredetileg az Uri utca várfal felé eső oldalán vásároltak telket a karmelitáktól, amelyet 1706-ban vettek birtokba. A ferencesek mellett, a másik oldalban, 1718-ban szerezték meg később még jelentősen bővülő telkük első darabjait, s a húszas években felépült, bár befejezést még nem nyert az első rendházuk. A budai tanács korlátozni akarta mohóságukat, de nem járt sikerrel. Az apácáknak magas rangú pártfogóik voltak. Minde37. Paulinyi Oszkár: A M. Kir. Belügyminisztérium budai várbeli székházának története. In: IBM., VI. Bp., 1938. 24. old.