Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

N. KÓSA JUDIT Várostörténet: 1956 után

Munkásfelvételt hirdető tábla az újpalotai lakótelepen 1975 Székely Tamás tél vétele „... az alacsonyabb beépítettségü Budapestből... kinőttek a sokemeletes pontszerű házakból emelt lakótelepek. " fizető-vendéglátó szolgálat, a lakásuk egyegy szobáját kiadók serege volt kénytelen kiszolgálni. A szállodaépítés néhány korai kivételtől — Budapest, Intercontinental — eltekintve csak a hetvenes évek végén indult meg, akkor viszont gőzerővel. Gyors egymásutánban épült fel a Thermal, a Fórum, a Ilyatt, a Novotel és a Ramada, hogy fogadja a konferenciákra és a sporteseményekre érkezőket, hiszen ennek az időszaknak — a nyolcvanas évek elejének — eredménye a budai Kongresszusi Központ és a Népstadion mellett megépült Budapest Sportcsarnok is. Az ötvenes években szinte elviselhetetlenül túlterhelt tömegközlekedés az 1960as évektől fokozatos fejlődésnek indult. A közlekedők kényelmét egyrészről az 1958ban bevezetett ülőkalatiz-rendszer volt hivatva szolgálni, másrészt a férőhelyek számát is igyekeztek növelni. Korszerűsítették a járműparkot, a hatvanas évek elején pedig megjelent Budapest utcáin először a csuklós autóbusz, majd később a csuklós troli és a villamos is. A tömegközlekedési vállalatokat azonban a hatvanas evekben már erősen szorította az egyre súlyosabb munkaerőhiány, így hamarosan kénytelenek voltak lemondani az ülőkalauzok jelentette luxusról. A folyamat első lépéseként 1966. július elsejével életbe lépett az új tarifarendszer, amely eltörölte a zónahatárokat, és a különböző jegy- és bérlettípusok kavalkádját lényegesen leegyszerűsítette. Ekkortól csaknem 20 éven át (pontosan 1985. február l-ig) a villamosjegy 1 Ftba, a buszjegy 1,50 Ft-ba került, a diákok és a nyugdíjasok pedig kedvezményes bérletet válthattak. Ezt követte a korábban már részlegesen kipróbált, 1969. július 1-