Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

A Hartmann Schedel-féle Világkrónika Budáról készült fametszete 1470 körül „Buda ismét királyt székhely lett, ami korábban soha nem látott mértékbeli felgyorsította a palotaés polgári építkezéseket. " sérlet csak részben járt sikerrel: 1526-ban Mohács mezején a korszerűtlen magyar hadak súlyos vereséget szenvedtek a kor egyik legjobb seregének számító oszmán hadseregtől. A Habsburg-ház vezetésével az ország közepén mégis sikerült másfél évszázadon át feltartóztatni az oszmánokat. Ezt az uralmat azonban Buda, 1541. évi oszmán kézre kerülésétől, már mint az oszmán Birodalom legészakibb tartományának székhelye élte át. 1541-ben lezárult a város történetének egy fontos szakasza, a középkori virágzás és hanyatlás korszaka. Az Árpád-ház kihalása utáni trónharc idején Buda polgársága a későbbi vesztes trónkövetelőket támogatta, és szembefordult a pápa által is pártolt későbbi uralkodóval, Anjou Károly Róberttel. A pápai legátus erre válaszul átokkal sújtotta a várost, mire a polgárok és papjaik kiátkozták a katolikus egyház fejét és a magyar püspöki kart. A történtek után érthető, hogy a hatalmát megszilárdító Károly Róbert király székhelyét nem Budán, hanem előbb Temesvárott, majd 1323-tól Visegrádon ren-