Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig
ros másik központja, az iparosok cs kereskedők lakhelyéül szolgáló villa. Új lendületet vett a város fejlődése a 13. század elején. Imre király a korábbi királyi rezidenciát, az esztergomi várat 1198-ban átadta az érsekségnek, s így új királyi központ után kellett néznie. Ekkor, a 13. század első harmadában épült fel a civitas délnyugati sarkában (a mai Kálvin köz 2-4. sz. telken) az új királyi palota. IV. Béla uralkodásának kezdetétől fogva innen kormányozta az országot. 1238-tól a húsvéti nagyböjtöt már többnyire az itteni curiában töltötte és itt tartotta a tavaszi bíráskodási ülésszakot is. (O)Buda ekkoriban már nemcsak földrajzi, de igazgatási, adminisztratív értelemben is az ország központja. Fejlődésének az 1241-1242. évi tatárdúlás vetett véget. 17 Kevesebbet tudunk a Duna bal partján kialakult városról, a későbbi Pestről. Bonyolítja a kérdést, hogy a pesti rév túlpartján (a mai budai oldalon) fekvő települést is Pestnek nevezték a források. Mivel ez utóbbi, a Gellért-hegy lábánál kereshető település, Kisebb Pest néven is szerepel, feltehetőleg későbbi alapítású, mint a Duna bal partján épült Pest. A bal parti Pest, amelynek központját a magyarországi forrásokban böszö?~mény-nek nevezett muszlim kereskedők által birtokolt római erőd és környéke alkotta, szintén királyi birtokközpont volt, ahol királyaink is többször tartózkodtak. A Pest melletti Rákos mező pedig a királyi hadak hadbaszállásának és gyülekezésének lett a íz. Györffy: Budapest története az Árpád-korban, 268-281. old. 18. Az egyházszervezésre és Gellért püspökre Id. Györffy: King Saint Stephen, 151-155. old. Gellért püspök holttestét hét évvel színhelye, amire először 1074-ből van adatunk. Pest a királyi udvarhelyek közé számíthatott, amit a többi között az is valószínűsít, hogy a királyi alapítású Nagyboldogasszony-templom, amelyet már 1046-ban mint kápolnát említenek, csakúgy, mint az óbudai káptalan, nem az illetékes megyés püspök, hanem az esztergomi érsek alá tartozott. Pestnek ez a legkorábbi egyháza, a római Contra Aquincum mellett, a római kövek felhasználásával épülhetett. Itt temették el először a korai egyházszervezésben fontos szerepet játszó Gellért csanádi püspököt, az első Magyarországon keletkezett teológiai munka (Deliberatio) szerzőjét, akit 1046 őszén a pogányság visszaállítására törekvő keresztény-ellenes lázadók taszítottak a mélybe a várossal szemben, a Duna túlpartján lévő Kelenföldi (a mai Gellért-)hegyről. Erre a templomra épülhetett a 12. század végén az a háromhajós, kéttornyos, román templom, amely 19 a tatárjáráskor pusztult el. A római erőd körül kiépült kereskedőés révésztelep közelében más, mezőgazdasággal foglalkozó, magyar és szláv népességű település is volt, melynek 11-12. századi köznépi temetőjét a Károlyi-kertben tárták fél. A város vámjára, valamint az itteni muszlim kereskedők adójára vonatkozó szórványadatokból látható, hogy a 13. század elején a város megindult a gazdasági felemelkedés útján, amelynek újabb lendületet adott a német kézművesek és kereskedők betelepítése 1218 és 1223 között. később püspöki székhelyén, Csanádon helyezték örök nyugalomra. 19. Gerő László: A pesti belvárosi templom. Bp., 1956.
