Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

Az új telepesek, akiket a források, megkülönböztetésül a Kisebb Pesten élő szászoktól, következetesen németeknek (Theutonici) neveznek, vélhetőleg Ausztriából jöttek. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az egyik legtekintélyesebb pesti polgár — Werner — a bécsi patríciusok, a RitterBürgerek közé tartozott, s Alsó-Ausztriában is voltak birtokai. A német telepesek bonthatták el a római erőd helyén épült Pest-várát, s köveiből építették fel házaikat a vártól keletre, kijelölve ezzel a város új központját, amely a vártól keletre fekvő főtér lett (ma az ELTE bölcsészkari épülete áll ott). Ugyancsak erre az időre tehető a város kereskedelmi és pénzügyi életében korábban oly fontos szerepet játszó böszörmények elköltözése az Ujbécs néven emlegetett településrészre. A pápa és a magyarországi egyháznagyok minden igyekezete ellenére a pesti böszörményeket nem sikerült kiiktatni a város gazdasági életéből, sőt, ők is megkapták mindazon városi jogokat, amelyekkel a német telepesek is rendelkeztek. Ezzel a két városrész közti különbségek kezdtek elmosódni, s megindult összeolvadásuk.

20 A város fejlődését a tatárjárás szakította meg. Batu kán serege 1241. április 11-én a Sajó menti (muhi) csatában szétverte IV. Béla hadait, majd végigpusztította a Duna bal parti településeit. Erre a sorsra jutott Pest is, amelynek városfalai, s a mai Kiskörút vonalán sebtében felhúzott palánkfal nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a vésztől megóvják a várost. A tatárdúlás után egy kifosztott, felégetett romhalmaz 20. Pest történetére Id. Györffy: Budapest története az Árpád-korban. 281-288. old. maradt Pest helyén. Batu kán harcosai 1242 elején átkeltek a Duna befagyott jegén, és a falak nélküli Óbudát is elpusztították. 2.3. Újjáépítés az utolsó Árpádok alatt: Buda(vár) megalapítása Jóllehet a mongol hódítók a nagykán halála miatt kivonultak az országból, visszatérésükre számítani kellett. IV. Béla király, látván, hogy a nomádok seregeinek csak a várak és az erős falakkal védett városok tudtak ellenállni, nagyszabású várépítési programba kezdett. A várakon kívül a városokra is szüksége volt a királynak: a városi kézművesek készítették a számszeríjakat és a páncélt, s a városfalak mögé menekült a vidék népe is. A városok honvédő szerepükön túlmenően az ország kereskedelmi és gazdasági életében is meghatározó szerepet játszottak, így a gazdaság újjászervezése, új gazdasági központok kialakítása és kiváltságokkal való ellátása szerves részét képezte az uralkodó újjáépítési programjának. E koncepcióba illett a király legfontosabb — máig kiható következményekkeljáró — intézkedése: Buda megalapítása Pesttel átellenben, a Duna jobb partján, az akkor „pesti hegynek" — ma budai Várhegynek — nevezett magaslaton. A hely kiválasztása minden szempontból ideális volt: terepviszonyai erődítésre a térségben a legalkalmasabbak, a hegyről a dunai vízi út, valamint a folyón és a közeli átkelőkön folytatott kereskedelem ellen-