Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

VÖRÖS KÁROLY A világváros útján: 1873-1918

Ady Endre a Nyugat egyik számával 1908 „... e lapok és kiadók köré tömörítette az ország minden irodalmilag és zsurnalisztikái lag értékes elemét. " vatali szakban, a kezelő cs segédszemélyzeti szakban; ezekben a ta'nács élethossziglani választással töltötte be az állásokat. A szabályozás megállapította a polgármester hatáskörét, kiemelve, hogy ő a tanács elnöke. A vármegyéktől eltérően tehát a törvényhatósági jogú városokban és Budapesten a végrehajtó apparátus élén nem az alispánhoz hasonló egyszemélyi vezető, hanem kollektív testület állt, melynek egyes tagjai a városi igazgatási apparátus egyes nagy csoportjai, az ügyosztályok élén álltak. Tíz ügyosztályt állítottak fel: a jogügyi és személyzeti ügyosztályt; a középítészeti; magánépítészeti, felmérési és szabályozási; az árva- és gyámügyi; az adó- és illetékügyi; az egészségügyi; a pénzügyi és gazdasági; a tanügyi; az ipari, rendészeti és szegényügyi, és végül tizediknek a katonai ügyosztályt. Egy-egy ügyosztály élén tanácsnok állt, a polgármesteri titkátságnak (mintegy elnöki osztálynak) az élén a főjegyző. A tanács kihelyezett, a kerületekben telepített szervei az elöljáróságok voltak. Az elöljáróságok élén kerületenként egy-egy elöljáró állt, mellette 4—8 esküdt és a pótesküdttagok. A tulajdonképpeni szakigazgatási munkát kerületenként egy-egy jegyző végezte, mindössze egy-két írnokkal, ezekhez kerületenként egy-egy kézbesítő és egy-egy szolga csatlakozott. Az elöljáróságok végezték az igazgatásrendészeti és teljesen alacsony szintű adminisztratív feladatokat.

11 (Az 1893-ra meg11. A városegyesítési törvény ismertetése és a főváros hatáskörei, valamint az első fővárosi szabályrendeletek: Márher Aladár: A szervezet. In: h negyven éves Budapest. I, m., 146-1 58. old.; A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye: I. m.