Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
VÖRÖS KÁROLY A világváros útján: 1873-1918
Ráth Kátoly polgátmester 1880 körül Erdélyi Mór felvétele „A választás egyes kerületekben a lassan kialakuló helyi és országos politikai klikkek közti előzetes osztozkodás alapján ment végbe. " nyomorúságban elsősorban lefelé történt), hogy bárki számára is tényleges emelkedést jelentett volna, és így az előállt feszültséget nem csökkentette. A 19. század végén — a város legjelentősebb vagyonait kialakító tényezőket keresve — a nagypolgárságon belül néhány nagy, zárt foglalkozási tömböt találunk: 94 kereskedőt, 94 kizárólagosan háztulajdonost és feleannyi — mintegy 48 — értelmiségit; utóbbiak stabilitását azonban jelentős részben (a polgárokból lett értelmiségieknél) öröklött vagy (az értelmiségiekből lett nagypolgároknál) már korábban szerzett háztulajdon biztosította. Korszakunkban kialakult egy további kör is: azoké, akik a részvénytársaságokban vezető szerepet játszottak, s ezáltal biztosított vagyoni-jövedelmi erejük a virilisek 4 közé emelte őket. A két kör jelentős mértékben s egyre inkább fedte egymást. Különösen fontos a budapesti gazdasági életben rendkívül nagy súlyú, jellegzetes, de kicsiny 4. A törvényhatóságok és községek legnagyobb állami egyenes adót fizetőinek (értékképviselők vagy közkeletű néven virilisek, virilisták) folyamatos jegyzékbe foglalását az 1870. évi XLII. és az 1871. évi XVIII. törvénycikkek rendelték el, azzal a célzatfal, hogy e jegyzékek szolgáljanak alapul az önkormányzatokat irányító képviseleti testületekben ugyané törvények által a legvagyonosabb elemek számára biztosított, őket automatikusan, minden jelölés, választás kizárásával, csupán megfelelő vagyoni helyzetük, illetve az ezt kifejező állami egyenes adójuk összege alapján megillető, a testület tagságának felét jelentő tagsági helyek betöltéséhez. Az 1872. évi XXXVI. tc. azonban kimondta, hogy a 400 főben megállapított fővárosi törvényhatósági bizottság tagságának felét kitevő 200 virilista tagot nem automatikusan a legtöbbet adózók névjegyzékének élén álló 200 személy adja, hanem őket a legtöbb adót fizető 1200 személy közül a választóknak kell választaniuk. Ld. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp„ 1979.7-9. old. (V. B.)
