Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873
V. Kulturális és politikai centrum Ha Pest magyar fővárossá cs egyben világvárossá formálódásában a nemzeti piac központjának funkciója volt is a legjelentősebb tényező, szerepet játszott ebben politikai és művelődési centrummá válásának ténye is. Már az előző század vége óta az egyetem tanári kara folyamatosan biztosította a magasan képzett értelmiségiek jelenlétét, de jeles oktatókkal büszkélkedhetett a két gimnázium is, a piarista atyáké Pesten, a jezsutáké pedig Budán (1828-tól ez is piarista kézben); mindkettő gyerekutánpótlásáról elemi főtanodák gondoskodtak. A harmadik gimnáziumot az evangélikus egyház hozta létre Pesten 1823-ban, megnyitva a kapukat más nem katolikusok, így az orthodoxok és a zsidók előtt is. Az oktatási rendszer differenciált gyarapodásának tényei egy nagyon lényeges városfunkció mind teljesebb érvényesítését mutatják. 1846-ban kezdődik az első tanév a felsőfokú műszaki tárgyak tanítására létrehozott, József nádorról elnevezett Ipartanodában (1856-ban lesz politechnikum, majd 1871-től önálló egyetem); 1844-ben alapítják az első tanítóképzőt („pesti királyi képezde") és az első óvónőképzőt, 1840-től tanítanak zenét a Pestbudai Hangászegyesület énekiskolájában és zenedéjében; magánúton ugyan, de 1846-ban Marastoni Jakab létrehozta az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A magyar tisztképzés fellegvárát, a Ferenc király harmadik feleségéről elnevezett Ludoviceumot azonban hiába építi meg 1836ra Pollack Mihály, 1872-ig nem indul meg benne az oktatás. 47 József nádor Anton Einsele festménye, Eybl metszete 1840-cs évek „Az új Duna-sor kiépítésével a József nádor-féle klasszicista városképet lassan eltakarta az eklektika..."
