Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

Szellemi centrumhoz persze nemcsak iskolák, hanem jó könyvtárak, nívós gyűjtemények is kellenek. Korszakunkban elsősorban az Egyetemi Könyvtáré ez a feladat, de szorosan ott van a nyomában a Széchényi Ferenc gróf nemes adományaiból kialakított Országos Könyvtár és Nemzeti Múzeum is. Most a gyarapításon a sor: 1832-ben a Jankovich-könyvtár, 1846-ban a Horvát-féle gyűjtemény (együtt mintegy hatvanezer darab könyv, kézirat, tárgy, oklevél) kerül megvásárlásra. A harmadik legjelesebb kollekciót a Tudós Társaság mondhatta magáénak — itt Teleki József adománya, amelyet 1837-ben vettek akadémiai kezelésbe, adta az első impulzust. 1824-ben nyitotta meg kapuit a már emlegetett pesti görög közösség könyvgyűjteménye, a Bibliotheca Graeco V/achicae Pestiensis Communitatis (a név a maccdo-román eredetre is utal), két évre rá pedig wMatica Szrpszka könyvtára (fő támogatója Tököli Száva). Az első pesti képtár Pyrker László egri érsek adományából 1846-ban tárta ki kapuit a Nemzeti Múzeumban; az itáliai mesterek alkotásaiban különösen gazdag gyűjtemény alapjait az érsek még velencei pátriárka korában vetette meg. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a hazai kortárs képtermés legjavának megszerzésére alakult, ugyancsak a múzeumban elhelyezett Nemzeti Képcsarnok is; Bara-17. Nagy: I. m., 473-480. old.; Emlékkönyv a magyar piarista rendtartomány háromszáz éves jubileumára. Szerk.: Balanyi György és Lantos Zoltán. Bp., 1943.165-176. old.; Hittrich Ödön: A budapesti ágostai hitvallású evangélikus gimnázium első száz esztendejének története. Bp., 1923.; Zelovich Kornél: A m. kir. József műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp., 1922. 48. Nagy: I. m., 484-486. old.; Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti bás Miklós nevezetes vásznát, a Vándorló oláh család-ot pl. a pesti polgárőrség adományozta számára. Kiállítások szervezésére alakult meg a Pesti Műegylet, sokáig küszködve azzal a dilemmával, hogyan egyeztesse össze tagjainak a külföldi kommersz képekre vonatkozó napi igényét ugyanezen tagságnak a nemzeti-történeti festészet pártolására vonatkozó, majd minden közgyűlésen megfogalmazott elvárá, , 48 savai. Bár a cenzúra szorításában, de Pest már a 18. század vége óta irodalmi centrumnak számít. A városi polgárságnak, a honorácioroknak azaz a nem nemesi értelmiségieknek és magának a nemességnek a magyarosodást és a liberális eszmék hódítását támogató része lassan elég széles olvasóközönséget képez ahhoz, hogy a legjobbak már pusztán a tollúkból meg tudjanak élni. Trattnet János Tamás nyomdája 1813-tól sorozatban jelentette meg az addig jobbára német művekkel ellátott pesti könyvpiacon a magyar irodalom legjobbjait Dayka Gábortól Kazinczy Ferencen át Zrínyi Miklósig. A pesti írók ott harcoltak Kazinczy mellett a magyar irodalmi nyelv megteremtéséért vívott küzdelemben, de egyre több hivatalos esemény is elismerte a város irodalmi vezető szerepét. Amikor Marczibányi István végrendeletileg díjat alapított a magyar nyelvtudományt és Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902. Bp., 1905.311-462. old.; Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Összeáll.: Kovács Máté. Bp., 1963.543-564., 579-590. old.; Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Bp., 1937. 72-87. old.; Szvoboda-Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet története 1838-1867. Bp., 1995. Kandidátusi disszertáció kézirata.