Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

ség, majd a hívek számának rohamos gyarapodása miatt egy újabb, 585 imaszékes, kétszintes zsinagógát alakítottak ki, amely több mint 40 éven át, a Rumbach Sebestyén utcai istenháza megnyitásáig volt használatban.

42 Természetesen a pesti zsidóság körében is hatottak azok a vallási reformmozgalmak, amelyek úgy igyekezték korszerűsíteni a hitélet forma- és szertartásvilágát, hogy közben fogékonyak voltak a társadalmi környezet nyelvi asszimilációs vonzásai iránt. Ilyen szemléletű volt — bécsi mintát követve — az ugyancsak az Orczy-házban megnyíló ún. Kultusztemplom gyülekezete is, a kórus bevezetésével, modernizált (rövidített) imarend alkalmazásával, továbbá a hitszónoklat és a külön női istentisztelet meghonosításával jelezve az új igények iránti nyitottságot. Növekvő gazdasági-társadalmi súlyának nyomatékával a háttérben, ennek a templomnak a közönsége építtette fel azután 1854-59 között a Baldácsy család telkén, a Dohány utcában Budapest egyik ékességét, Közép-Európa legnagyobb és legszebb zsinagógáját.

43 A régi Pestnek volt egy másik etnikuma is, amelyről meg kell emlékezni: a görögök, akik valójában nem is voltak igazán görögök. Ez a — főképp az orthodox (korabeli kifejezéssel: görögkeleti) valláshoz tartozásra utaló — gyűjtőnév ugyanis egy olyan, etnikailag vegyes csoportot jelölt a kora újkori, újkori Magyarországon, amelynek tagjai a gyümölcsöző kereskedelmi le42. Buza Péter: Pest-budai történetek. Bp., é. n. 99. old.; Grossmann Zsigmond: A pesti zsinagóga. Bp., 1915.3. old. 43. A bécsi példaképekre lásd Hugo Gold: Geschichte der Juden in Wien. Wien, 1966.27-29. old., továbbá Raj Tamás: Budapest hetőségek kiaknázása érdekében költöztek be a Török Birodalomból a Habsburgok országaiba. Gazdagsága folytán ez a réteg komoly szerepet játszott a gazdasági és a városi életben, de a görög szabadságharc győzelme és a török szorítás fokozatos lazulása a Balkánon oda vezetett, hogy legmozgékonyabb elemeik visszaköltöztek az anyaországokba, a többiek pedig beolvadtak a magyarságba. Ma már csak a pesti Duna-soron álló templomuk — a legnagyobb hazai görögkeleti templom -— emlékeztet az Agorasztó, Haris, Nákó, Dumtsa, Lyka stb. családok egykori gazdagságára és a régi Pest egyik érdekes etnikai színfoltjára.

44 Az orthodoxok számának fél százalék alá csökkenése tehát nem csupán vallási, hanem etnikai adat is: a macedo-vlachok mellett egyben a pesti szerbek — a belvárosi és a tabáni rácok — asszimilációjáról is beszél. Pest-Buda magyarosodása egyébként a vizsgált hat évtized során folyamatosan tartó, gyorsuló folyamat. A század közepének felmérései szerint a magyar és a német elem általános túlsúlya mellett figyelemre méltó tény, hogy kettejük közül már csak Budán van kisebbségben a magyarság, Pestet már az egyensúlyhelyzet jellemzi. Érdekes, hogy a társadalmi rétegződés sok ponton egybeesik a nemzetiségi megoszlással. így pl. a nemesség, a magasabb hivatalnokság és részben az értelmiség magyar; míg az iparos polgárság általában német (bár Pesten van egy erős, noha szegény magyar kézműiparos téteg), ami— A Dohány utcai zsinagóga. Bp., 1984. 44. Az orthodox kereszténység. Szerk.: Berki Feriz. Bp., 1975. 127-140. old.; Pásztor: A százötven éves... 59-68. old.