A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

sedelem okáról nincs adatunk, csak feltételezhetjük, hogy a szerződésben megszabott feltétel, miszerint az aláírástól számított öt éven belül fel kell építeni az iskolát, késleltethette az aláírást. Alig másfél évvel később, 1893. április 17-én a Pesti Izraelita Hitközség ismét levélben fordult a székesfőváros Tanácsához; a levelet Goldziher Ignác titkár mellett, az időközben elhunyt Wahrmann Mór helyett, Kohner Zsigmond elnök írta alá. A bevezető szakaszban, miután az V. kerületi Markó-Koháry-Szalay utcák mentén fekvő telkek korábbi átengedésére utaltak, így folytatták: „Az alulírott hitközségi elöljáróság azóta is a legkomolyabban foglalkozván az iskolaépítés eszméjével és alaposan számot vetvén annak anyagi és tanügyi összes mozzanataival, azon meggyőződésre jutott, hogy a hitközség viszonyainál fogva kitűzött czéljának az ügy érdekében inkább felelne meg, ha a nevezett iskolát nem az V. kerületben, hanem inkább a VI. vagy VII.ben létesitené és el is határozta, hogy az esetre, ha a fő- és székváros törvény hatósági bizottsága, jelen kérvényünk teljesítése által ebben előmozdítja, a legközelebbi időben, iskolai czéljaira, az említett vidéken, amelynek táján az iskoláinkat látogató gyermekek leginkább laknak, a czélnak megfelelő telket megszerez és az iskola létesítéséhez hozzálát. Uj iskolaépületünknek a főváros nevezett részében való elhelyezése az e kerületek sűrű népesedési viszonyainál fogva is czélszerűnek mutatkozik..." Tény, hogy míg az V. kerület zsidó lakossága az 1881. évi tízezerről 1891-re tizenkétezerre szaporodott, addig a VI. és VII. kerület zsidó lakossága 41 ezerről 62 ezerre,

6 tehát valóban indokoltnak tűnt, hogy a VII. kerületben kell új iskolát építeni. Az eredeti szándék megváltoztatását egy másik, szintén sürgősen megoldandó kérdés is igazolta: „Evek óta mutatkozik annak szükségessége, hogy hitközségünk új templomot építsen. A hitközség két nagy imaháza, a VII. dohány utczai és a rombach utczai, már régóta nem felel meg a fő és székváros pesti része zsidó népessége számarányainak; a nagy ünnepek alkalmával hitközségünk nem képes már eleget tenni annak, hogy hitfelei a nyilvános nagy imaházak valamelyikében az istentiszteletben részt vegyenek; az érezhető módon érvényesülő hézag a magán vállalkozás által létesített úgynevezett pótimaházak elszaporodását okozza. A legnagyobb mértékben fontosnak kell tehát tekintenünk, azt, hogy minél előbb avatott hivatása méltóságának külsőleg is megfelelő ujabb templomot alkossunk. Tekintettel a templom-épületeknek a fő- és székváros különféle részein való arányos elhelyezésére, ez uj templom legczélszerűbben a Lipótvárosban volna felépítendő. S nagyon alkalmas erre ép azon vidék, melyen a fő- és székváros törvényhatósági bizottsága nekünk iskolai czélokra egy telekcsoportot átengedett." s. BFLIV. 1407b. 1497/1889 c.33846/1891.üi.sz. 1881 1891 6 Budapest székes főváros statisztikai évkönyve III. 1897—98. V. 10 889 12 059 Szerk.: Thirring Gusztáv. Bp., 1901.59. old. Hitfelekezetek VI. 19 688 30 951 kerületenként az 1881. és 1891. években: VII. 21 475 31 763