A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
A szóban forgó két telek azonban nem lett volna elégséges a templomépítéshez, mert nem volt elég nagy, és az előírásos keleti tájolást sem tette volna lehetővé. A kérelmezők előterjesztették tehát azt a kívánságukat, hogy a hat telekből álló teljes telektömböt szeretnék díjmentesen megkapni a templom céljára, mert azáltal megoldódnának a fenti problémák, és attól sem kellene tartaniuk, hogy valamely szomszédos ház előnytelen beépítésével megzavarná a felépítendő templomot. A levél további részéből kiderül, hogy a hitközségnek azzal a céljával, hogy a hívek befogadására helyet teremtsen, legalább azonos fontosságú volt, hogy „avatott hivatása méltóságának külsőleg is megfelelő új templomot" építhessen. ,,A hitközség, midőn istentiszteleti intézményei terén egy általánosan érzett hézagot óhajt pótolni, arra kell, hogy tekintettel legyen, hogy az általa megalkotandó templom a mellett, hogy egyrészt terjedelménél fogva a zsidó hívek minél nagyobb számát legyen képes tartósan befogadni, másrészt a fő és székvárosnak méltó díszére szolgáló monumentális épület legyen." (...) „ Ezen hat telek terjedelme és minden oldalról szabad fekvése lehetővé tenné, hogy rajtuk oly templomot emeljünk híveink istentisztelete számára, mely vallásos rendeltetése mellett egyúttal külső arányával is hatásos, monumentális alkotásánál fogva a fő és székváros középületei között méltó helyet foglaljon el és ama középületekben gazdag kerület fényét és díszét Öregbíthetné." 7. BFL IV. 1407.D. 1497/1889 cs. 16053/1893 üi. sz. A pesti izr. hitközség 276/93 4taíószómú levele. A külső méltóságnak, a monumentális megjelenésnek ismételt hangsúlyozását jobban megérthetjük, ha arra gondolunk, hogy a pesti izraelita hitközségnek a megelőző évtizedekben épült templomai nem kaptak kiemelt helyet a városképben. A Rumbach Sebestyén utcai zárt utcasorban épült, és csaknem beolvad a környező házak sorába. A zsinagóga csak mint belső tér kidolgozott. A nyolcszögletű zsinagóga-tér az utca felől nem, rendkívül egyszerű külső oldala csak az eredeti leg beépített udvar felől látható, tömbje elé lakásokat, irodákat és iskolatermeket magába foglaló utcai szárny épült. 8 Az 1873-ban befejezett — tehát a levél írásakor húszéves — templom-együttest — Otto Wagner korai művét — remekműnek tartjuk, mégis meg tudjuk érteni, hogy a millenniumi előkészületek idején az egyre nagyobb tekintélyű zsidó polgárság és képviselője, a Pesti Izraelita Hitközség szerényen visszahúzódónak találhatta azt. Az 1854—59 között a bécsi Ludwig Förster terve szerint épült Dohány utcai zsinagóga városképi helyzete lényegesen eltért a maitól. A templom a Dohány utca-Dob utca-Síp utca határolta háromszög alakú telektömbbe nyúlt be mélyen, két oldalról bérházaktól közrefogva. (A Wesselényi utcának a Síp utcától a Károly körútig tartó szakaszát csak 1897-ben nyitották meg.) A Dohány utca Károly körúti betorkolásánál létrejött kiteresedés lényegesen kisebb volt a mainál. A templomnak a két tornya adott hangsúlyt, és a telek ferdeségét kiegyensúlyozó kis előudvar. A mai városké8. Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga — Ottó Wagner fiatalkori főműve Budapesten. Bp., 1993. 46. old.
