A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
eszébe jutott volna imádkozni, efféle templom kellett volna neki" (Ignotus). Annak vizsgálatába nem mernék belebonyolódni hogy a csaknem fél évszázada halott, zsidó hitét elhagyó Heine mint ilyen említtetik-e itt, vagy mint a zsidósággal mély kapcsolatban álló szabad szellemű európai férfiú, vagy csak hirtelen adódó ötletként. Az a lelkesedés azonban, amit Márkus Géza kiváltott Ignotusból, nem példa nélkül álló: néhány évvel később Bródy Sándor írt hasonló hangnemben róla. 33 Nem tudni, hogy Márkus erősen dekoratív indíttatású építészete váltott-e ki őszinte rokonszenvet a szecesszióhoz vonzódó írókból, vagy a Márkus Miksa hírlapíró és Márkus Dezső karmester építész öcscse iránti barátság lelkesítette őket. Schickedanz és Herzog 34 tervét Palóczy Antal az Építő Ipar-ban a „nagyszabású olaszjellegű kereszthajós templom, nagy és szép kupolával, igen szép belső térhatással" mondattal jellemezte. Az „olasz jelleg" meglehetősen pontos jellemzés, mert a zsinagóga-terven a firenzei Santa Maria del Fiore és a San Miniato al Monte homlokzati motívumai a sienai dóm homlokzati sávozásával elegyednek. A firenzei dóméhoz hasonlóan nyolccikkelyes kupola an33. Bródy S.: Egy építész ötletei. Művészet V. (1906) 303-310. old. 34. Schickedanz Albert (1846-1915) 1870-ben a Baffhyány-mauzóleum pályázatának megnyerésével tűnt fel Pesten. Ettől kezdve itt működött építészként és iparművészként. Szorgalmas pályázó volt, több jelentős díjat is nyert (az állandó Országház-pályázat négy egyenlő díjának egyikét), de 1870-1894 között alig jutott építészi megbízásokhoz. 1894-ben megbízták a Műcsarnok terveinek elkészítésével, majd Zala György társaként a Millenniumi Emlékmű tervezésével. A lipótvárosi zsinagóga pályázatával nál lényegesen alacsonyabb, és a dobján körbefutó árkádsora miatt a budapesti Parlament kupolájával is mutat némi rokonságot. Az alaprajz megközelítően görögkereszt formájú. A háromhajós hossz- és keresztházak igen rövidek, és szerepük alárendelt a hatalmas (36x36 m) négyezethez képest. A hajók földszintjén három bejárat van, a hozzájuk kapcsolódó előterek felett a női karzatok kaptak helyet. A nyugati oldalon, a hajók találkozásánál keletkezett szegletekben az utca felől és az előcsarnokokból egyaránt megközelíthető, árkáddal övezett zárt belső kerteket alakítottak ki, amelyek közül a jobboldali hátrafelé egy tágas helyiséghez csatlakozik; feltételezzük, hogy ezek a zárt kertek a tradíció által előírtan szabad ég alatt felállítandó esküvői sátrak számára készülhettek. Mivel a tervezési programban ilyen kívánság nem szerepe], arra merünk következtetni, hogy a Bécsből csak néhány évvel korábban érkezett Herzog Fülöp Ferenc jobban ismerte a kevésbé reformált bécsi igényeket, és a pályatervet — a pontosan meg nem fogalmazott részletekben — azokhoz igazította. (Különös, hogy a bírálati jegyzőkönyv nem említi ezt a kiegészítést, csupán annyit, hogy a templom túlzottan nagy egyidőben részt vett a Szépművészeti Múzeum tervpályázatán is, ahol ugyan második díjat kapott csupán, de mint a funkcionálisan legjobb terv szerzője ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére. 1893-tól tíz éven keresztül dolgozott társas viszonyban a Bécsből érkezett fiatal építésszel, Herzog Fülöp Ferenccel, aki a társulásban a menedzser szerepét töltötte be. Herzog Fülöp Ferenc (1860-1925) mint építész csak Schickedanz társaként szerepelt, önálló tervezői munkát alig végzett, mindössze saját, Mozsár utca 7. szám alatti bérházát tudjuk nevéhez kötni.
