A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata
helyet foglal el a telekből.) „Nagyszabású, centrális elrendezésű alaprajz, a melynél a földszinti összes ülőhelyek egy 30 méter átmérőjű kupola alá vannak helyezve. A karzatok nagyon mélyek és a kupolán kivül esnek. Előterek, ruhatárak stb. mellékhelyiségek oly pazarul vannak tervezve, hogy ezáltal valamint a 80 méter magas kupola által az építési költségek legalább is az előirányzat kétszeresére rúgnának. A külső kiképzés monumentális olasz jellegű; a túlságosan nagy épülettel járó nagy arányok azonban, szemben azon körülménnyel, hogy a tervező a szük utczák között az egész területet beépítteti, bajosan érvényesülhetnének" (Tervbírálat). 35 „5659" jeligével Batimhorn Lipót pályázott. Pályatervének távlatát, homlokzatát és egy metszetét ismerjük. A rajzok négy saroktorony által közrefogott, magas, háromszög oromzattal lezárt homlokzatú centrális épületet mutatnak, viszonylag kis átmérőjű, központi kupolával. A tömegelrendezés lényegében megfelel az általa kevéssel később tervezett szegedi nagy zsinagógának, a részletképzés azonban sokkal egyszerűbb annál. A zsűri megdicsérte a tervet takarékos volta miatt, megjegyezve az ebből adódó kényelmetlenségeket. A további kifogások az általunk nem ismert alaprajzból adódhattak, mert a távlat nem mutat a többi tervnél, pl. Schicke35. Baumfiorn Lipót (1860-1932). A pályázaton résztvevők közül az egyetlen, aki már korábban is épített zsinagógát — igaz, hogy lényegesen kisebbet — Esztergomban, 1888-ban. Később zsinagóga-specialistának számított, több mint húsz ilyen épülete valósult meg országszerte, közülük a legjelentősebb a szegedi. Budapesten is több zsinagóga épült tervei szerint. 36. Freund Vilmos (1846-1922) Schickedanz mellett a pályázat legidősebb résztvevője volt. Mögötte komoly építészeti munkásság — több Andrássy úti, kis- és nagykörúti bérház — danz és Herzogénál nagyobb rokonságot egy katolikus templommal. „A külső kiképzés tekintetében a megoldás nem mondható szerencsésnek a mennyiben az épület a főbejárót befoglaló két tornyával és a templom-hajók keresztezésére helyezett kupolájával határozottan egy katholikus templom jellegét viseli magán. A belső kiképzésnél kifogás alá esik, hogy az első emeleti karzatok nagyon mélyek" (Tervbírálat). Palóczy is a fenti kifogást ismétli egymondatos ismertetőjében: „Baumhorn Lipót... gyönyörű tervében a kereszténytemplom jellegétől nem tudott szabadulni." Komor Marcell már csak egy fél mondatot szánt neki: „...Baumhorn Lipót szépen megkonczipiált terveket nyújtott...". A távlatokat összevetve Schickedanzék terve nem kevésbé látszik görögkereszt alapúnak, de amíg ők a szárak közötti területet — a fent említett — zárt udvarokkal és mellékterckkel kitöltötték, a földszinti ülőhelyeket pedig mind a kupola alatt helyezték el — így az alaprajzon nem jelent meg a görög kereszt —, addig Baumhorn — feltételezésünk szerint — takarékossági okból a kereszt szárait is az ülések elhelyezésére használta, tehát ez a szerkezeti forma az alaprajzban hangsúly kapott. Freund Vilmos 36 , aki a pályázók közül a legrégibb kapcsolatban állt a hitközséggel, csak dicséretet kapott, akárcsak Baumhorn állt már. A Pesti Izraelita Hitközséggel folyamatos kapcsolata volt. 1876-tól kezdve több iskola- és kórházépítési megbízást kapott a hitközségtől vagy a hitközség köréből. Részt vett a Rabbiképző Intézet tervezésében, az ő tervei szerint épült a Szabolcs utcai Zsidókórház és a Bródy Adél gyermekkórház, az izraelita siketnémák Bethlen téri intézete és a Hungária körúti izraelita Aggok háza. 1 898-ban és 1899-ben is tisztséget viselt a Pesti Izraelita Hitközségben.
