A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

Scheer Izidor, Vágó László es Vágó József: „Nyolc lépcsőház". Távlat—-DerArchitekt, V. 1899. 30. old. Magyar Építészeti Múzeum Fotó: Barka Gábor formákat találunk" (Tervbírálat). „Vágó László, Baumhorn Lipót szépen megkonczipiált terveket nyújtottak..." (Komor). Az egyéni invenciótól nem mentes terven az ember talán még akkor is gyakorlatlan tervezők zsúfoló hajlamát vélné felfedezni, ha nem tudná, hogy a pályázat legfiatalabb résztvevőiről van szó — Vágó László 24, József 22 éves volt a pályázat idején. 32 Márkus Géza megvásárolt tervéről mindössze egy a Vasárnapi Ujság-ban egykor megjelent makettfotó maradt, tehát sem alaprajzát, sem metszetét nem ismerjük, mindössze az oldalhomlokzatról van valamelyes képünk. A fotó egy nyeregtetővel fedett, késő gótikus részletformájú, hosszházas templomot mutat, amelynek főhomlokzat felőli harmadában — még az öt ablaktengelyes templomhajó előtt, tehát feltehetően az előcsarnok felett — kis dobra emelt lapos kupola van. A többiekénél bőségesebben dokumentált tervsorozatról (Márkus a megkövetelten túl összesen kilenc alaprajzot, homlokzati részletet és gipszmodellt is benyújtott) a bírálati jegyzőkönyv részletesebben tájékoztat: „Az összes beérkezett tervek közt ez az egyedüli, melynél hosszhajós elren32. Márkus Géza (1872-1912) felsőfokú tanulmányokat nem végzett, Freund Vilmos, ma|d Hauszmann Alafos irodájában dolgozott, elsősorban dekoratív készségét kamatoztatva. A századfordulótól kezdett önálló építészi tevékenységbe. Legismertebb műve a kecskeméti Cifra-ház. Több színház, többek között az egykori Királyszínház épült tervei szerint. Komor Marcell és Jakab Dezső társaként az egykori Népopera (ma Erkel Színház) tervezésében is közreműködött. (Testvére, Márkus Dezső karmester volt a Népopera építésének szorgalmazója, majd a színház első igazgatója.) Munkássága feldolgozatlan.