A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

INTERJÚ - VADAS FERENC „Újjáépíteni vagy újat építeni?"

INTERJÚ „Újjáépíteni vagy újat építeni?" Beszélgetés Vadas Ferenc építészettörténésszel a Nemzeti Színház építéstörténetének egyik kevéssé ismert korszakáról (1893-1911) Betekintést engedtél „ Újjáépíteni vagy újat építeni" című fél könyvnyi, igen alapos, számos felfedezést tartalmazó tanulmányodba. Azért választottuk a beszélgetés formáját, mert ez a terjedelem szétfeszítette volna a Budapesti Negyed e számát. Ez a majd 200 gépelt oldalas kézirat csak vázlatosan foglalkozik az 1893 előtti fejleményekkel, és az 1912-es tervpályázatot is csak érinti, de most azért térjünk ki röviden az előzményekre. Összefoglalnád, mit kell tudnunk a Nemzeti Színház épületéről 1893-ig? Köztudott, hogy 1837-ben a Grassalkovich Antal által adományozott telken, Zitterbarth Mátyás műveként épült meg Pest város magyar nyelvű színháza. Ismert az is, hogy Széchenyi István, a Nemzeti Színház létesítésének egyik fő támogatója ezt ellenezte, azért, mert ideiglenes megoldásnak érezte. A Duna-parton akart méltó, nagy Nemzeti Színházat létesíteni. Attól tartott, hogy ha provizórium jön létre, akkor hosszú időre, akár évtizedekre is elhalasztődna a végleges épület megvalósulása. Szokásos pesszimizmusa sem volt elégséges ahhoz, hogy előre lássa: itt nem csupán néhány évtizedről lesz szó, hiszen a végleges Nemzeti Színház a mai napig sem épült meg. Az az épület viszont, amelyik 1837-ben készült el, 76 évig állt fenn, és ennek túlnyomó részében (1840-től) mint Nemzeti Színház működött a mai Kelet-Nyugat Kereskedelmi Központ helyén, az Astoriánál. Ezt az épületet az 1870-es években Szkalnitzky Antal átépítette, s a követ-