Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

a jövőbe vetett hitet számos bizonytalansági tényező kíséri. De ne feledjük, hogy ez az a korszak, amikor a pesti oldalon megépül a vízvezeték, „mivel Pest kútvize a legrosszabb egész Európában" — állapítja meg Rózsay professzor 1869-ben akadémiai felolvasásában. Amikor a francia Gouin cég 5 millió frankért elvállalja a Margit-híd építését, és 1887-ben elindul az első próbajáratú villamos a Nyugati pályaudvartól a Király utca felé. Amikor a városi polgár lakásának berendezése is régi építészeti stílusokat és formákat idéz, az ebédlő ónémet, a szalon barokk, a budoár rokokó, a dolgozószoba reneszánsz. Lassan elfeledve, hogy a táblabíró-világban az asztalos a fa anyagát, szerkezetét és a célt vette elsősorban figyelembe, hogy majd a század végén ismét előtérbe kerüljön a funkcionalitás, és megjelenjen a szecesszió. Az átlagpolgár lakásának díszítését szolgáló műkereskedés még csak elvétve található az 1870-es évek Pestjén. De a Régiposta utcában lévő Ingósági Bazár aukciót rendez olajfestmények eladására, és portékái között — a tea, a rum, a ménesi aszúbor mellett — megtaláljuk a finomabb kárpitokat, porcelánt, régi rézmetszeteket. Könyvkereskedések is vállalják a művészeti holmi értékesítését, bizományba egy-egy festményt. Az Eggcnberger könyvkereskedésben neves mesterek műveiről készült gipszmásolatok kaphatók, köztük Pákh Albert (A Vasárnapi Újság alapítója) gipsz mellszobra. A Főváros Tanácsa bejelenti igényét az Erzsébet tér területérc mint közparkra. 1870 nyarán a Pestvárosi Német Színház épületét lebontják, és a jóval kívülebb eső Gyapjú utcában lel új otthonra mint részvénytársaság, melyhez a fővárosnak semmi köze. Az 1865 óta üzemelő Színi Tanoda oktatási nyelve magyar, ahová szép számban jelentkeznek régi fővárosi német polgárcsaládok gyermekei és frissen bevándorolt jövevények. A tananyagban magyar nyelvtan, verstan, Gyulai Pál esztétika könyve és Szigligeti dramaturgiája szerepel. Budapest három legjelentősebb színházában (a Nemzetiben, a túlnyomórészben budai német polgárok által látogatott Várszínházban és a Népszínházban) négy magyar szerző által írt darab esik egy németre, e mellett a polgári ízlést reprezentáló francia társadalmi színmű hódít. A tömegsajtó mint kommunikációs rendszer Abból indulunk ki, hogy kommunikáció nélkül emberi együttélés nem lehetséges, kommunikációs kapcsolatok szervezik a társadalmi rendszereket. így, az adott történelmi-társadalmi rendszert is kommunikációs rendszerként vizsgálhatjuk, vagyis mint a társadalmi tevékenységek hálózatát, mint publicisztikai magatartásformát. Dániel Lerner alapján feltételezzük, hogy a társadalmi és kulturális rendszerekben bekövetkezett változások lineárisan korrelálnak a publicisztikai rendszerekben bekövetkezett változásokkal. Ennek alapján némi magyarázatot adhatunk az egyes újságműfajok és típusok keletkezésének és működési feltételeinek okairól, hatékonyságáról. Egyetértünk Bernd Maria Asverusszal, miszerint „Zeitungschrift ist das Zeitgespräch der Gesellschaft".

3 Vagyis a társadalom nem csupán befogadója, ha-